2012. március 22., 12:512012. március 22., 12:51
Az Ukrajnából, s azon belül Kárpátaljáról kivándorlók közül a legtöbben Magyarországot választják új hazájuknak. Öt év alatt egy kisebb falu lakossága, azaz 816 fő – az összes kivándorló egyharmada – települt át az ukrajnai megyéből Magyarországra. Az elköltözők több mint fele munkaképes korú, s döntő részük a beregszászi, nagyszőlősi és ungvári járásokból származik – emlékeztetett az újság.
Az utóbbi öt évben Kárpátaljáról elköltözők második számú célpontja Csehország volt, ezt Oroszország és az Egyesült Államok követte.
Olga Postak, a megyei migrációs szolgálat sajtószóvivője az újságnak elmondta, hogy a hivatal csak a ki- és bevándorlók életkorát tartja számon, az iskolázottságról, foglalkozásról és nemzetiségről nem vezet statisztikát.
A lap emlékeztetett arra, hogy a korábbi elvándorlás miatt jelentősen megfogyatkozott a kárpátaljai magyarság lélekszáma. Az 1990-es évek nagy kivándorlási hulláma után azonban a kérdés háttérbe szorult, így nem tudható, hogy a könnyebb élet reményében hányan fogtak vándorbotot, s hogy a távozók a foglalkozásukat, képzettségüket, korukat tekintve milyen réteghez tartoztak – írta a lap, amely szerint az utóbbi öt évben csökkent az elvándoroltak száma, mégis egy kisebb magyar település lakossága tűnt el Kárpátaljáról.
Ám legalább ennyire, ha nem többre tehető azok száma, akik ugyan nem adták fel ukrán állampolgárságukat – vendégmunkások, diákok –, de életvitelszerűen már szinte semmi sem köti őket Kárpátaljához.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.