Öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Budapesti Törvényszék kedden első fokon, nem jogerősen Biszku Béla volt állampárti vezetőt az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt felbujtóként, több emberen elkövetett emberöléssel és bűnpártolással megvalósított háborús bűntett és más bűncselekmények miatt.
2014. május 13., 17:452014. május 13., 17:45
A büntetőper keddi tárgyalásán az MTI tudósítása szerinty az ügyész életfogytiglant, a védő felmentést kért a háborús bűntettekkel megvádolt 92 éves volt belügyminiszterre.
Az ügyészség szerint az 1956-os forradalom leverése után Biszku Béla tagja volt a magyarországi állampárt egyik vezető testületének, amely létrehozta és irányította az úgynevezett karhatalmat, amely az állampárt hatalmának jogellenes eszközökkel történő erőszakos megtartását és megerősítését szolgálta és ennek érdekében kegyetlen leszámolásokat, megtorlásokat hajtott végre.
A vádirat kitér arra, hogy a fegyveres alakulatok sortüzekkel szándékosan mészárolták le a polgári lakosságot. Például 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál lezajlott „vörös zászlós\" tüntetésen hárman vesztették életüket, két nappal később Salgótarjánban pedig a karhatalmisták és szovjet katonák lövéseitől negyvenhatan, köztük nők, gyerekek haltak meg, egyikük csupán 10 éves volt.
Biszku az ügyészség szerint azért nem intézkedett a felelősségre vonás érdekében, mert a polgári lakosságra leadott sortüzekkel elkövetett emberölésekre a szűkebb pártvezetés más tagjaival együtt ő adott utasítást. Az ügyész szerint nemcsak nemzetközi egyezményeket, hanem az örök emberi törvényeket is sérti fegyvertelen emberek, nők, gyerek megölése.
Másfél órás perbeszédében a közvádló azt fejtegette, hogy a vádbeli időszakban minden hatalom forrása az állampárt volt, amelynek vezetésében a vádlott is részt vett, a karhatalmat pedig Horthy Miklós 1919-20-ban véres megtorlásokat elkövető tiszti különítményeseinek mintájára hozták létre, célja a megtorlás, a hatalom megszilárdítása és a munkástanácsok szétverése volt.
Az ügyész szerint nem felel meg a valóságnak Biszku Béla állítása, hogy szuverén bíróság hozta volna az 1956 utáni ítéleteket. Hosszan beszélt a korabeli statáriális, illetve gyorsított eljárásokról, melyek gyakorlatilag egyfajta jogi megtorlásoknak tekinthetők, és a pártatlan igazságszolgáltatástól fosztották meg a társadalmat. Ez emberiesség elleni cselekménynek tekinthető, amit Biszku 2010-ben a Duna tévének adott nyilatkozatában jelentéktelen színben tüntetett fel, megsértve ezzel az áldozatok hozzátartozót.
A vád szerint a volt belügyminiszter magatartása megvalósította a felbujtóként aljas indokból és célból több emberen elkövetett emberöléssel, illetve minősített testi sértéssel elkövetett háborús büntetett. Továbbá a vádlott televíziós nyilatkozatával a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadását, illetve a lakásán egy házkutatás alkalmával megtalált néhány sörétes lőszerrel a lőfegyver visszaélést valósította meg.
A tárgyaláson ismertették a vádlott rövid írásbeli vallomását, amely szerint a karhatalom létrehozásában nem vett részt, 1956 november–decemberében nem adott ki utasításokat, nem vett részt békés tüntetések feloszlatásában. Ügyvédje bűncselekmény, illetve bizonyítottság hiányában felmentést kért.
Biszku jogi képviselője szerint nem bizonyítható egy szakadatlan utasítási láncolat a vádlott és a halálos sortüzeket leadó karhatalmisták között. A 92 éves volt belügyminiszter az utolsó szó jogán nem kívánt felszólalni, a bíró kérdésére, hogy az idő előrehaladtára való tekintettel elnapolják-e a tárgyalást, annyit mondott: „fejezzük be!\".
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!