
„Építési jellegű” munkálatok kezdődhetnek az osztrák–szlovén határ egy szakaszán – jelentette be kedden a stájerországi Spielfeldnél az osztrák belügyminiszter, aki szerint nem kerítést építenek és nem a határt zárják le, hanem a menekültek rendezett átjutását segítik.
2015. október 28., 15:322015. október 28., 15:32
Johanna Mikl-Leitner ugyanakkor szerdán már azt mondta: „természetesen kerítésről is szó van”. „Természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt” – fogalmazott Johanna Mikl-Leitner. Ezek a létesítmények segíthetnek abban, hogy a menekültek rendezett, ellenőrzött formában lépjék át a határt – tette hozzá a miniszter. Mikl-Leitner szerint az építési munkálatokkal arra a lehetőségre készülnek, hogy rosszabbodik a helyzet.
A politikus kijelentette: a menekülteket nem Ausztria küldi Németországba, mint ahogyan nem Szlovénia küldi Ausztriába sem. Mikl-Leitner úgy vélte: a nagy menekültáradatot Németország augusztus végi bejelentése indította el, amely szerint befogadja a szíriai migránsokat. Arra a kérdésre, miszerint kritikával illeti-e Németország menekültpolitikáját, a miniszter úgy válaszolt: „a jelzéseknek következményük van és jelenleg ezeket a hatásokat érezzük”.
Werner Faymann osztrák kancellár és Reinhold Mitterlehner alkancellár szerdán arról beszélt: határozottabb szabályozásra és nem határzárra van szükség a menekültáradat ellenőrzésére. Faymann szerint különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy – mint fogalmazott – kaput épít oldalsó szárnyakkal.
Bécs után Ljubljana is hasonló lépést fontolgat: Szlovénia a horvát határ megerősítésére készül, erre utal az STA szlovén hírügynökség szerda reggeli értesülése, amely szerint összeül a szlovén nemzetvédelmi tanács, és olyan döntést hozhat, hogy több katonával vagy fizikai akadállyal erősítik meg az ország horvátországi határát. A szlovén rendőrség legfrissebb adatai szerint az elmúlt tizenkét napban Szlovéniában 89 789 illegális bevándorlót regisztráltak, Ausztriába pedig eddig 63 715-en távoztak.
Közben szerdán Thomas de Maiziere német belügyminiszter azt mondta: az osztrák hatóságok az utóbbi napokban egyeztetés nélkül hordtak menekülteket a német határra, ami „nem volt rendben”, és Németország elvárja, hogy Ausztria „azonnal\" felhagy ezzel a gyakorlattal.
Eközben egy hét nyugat-európai országban végzett felmérésből kiderül: Európában a németek és az olaszok támogatják a leginkább a migránsok befogadását, míg a franciák és a britek egyértelműen elutasítják.
A franciaországi Jean Jaures Alapítvány és a Progresszív Tanulmányok Európai Alapítványa megbízásából az Ifop közvélemény-kutató intézet által végzett felmérés szerint a megkérdezett németek 79 százaléka, az olaszok 77, a spanyolok 67 százaléka támogatja a migránsok befogadását és elosztását az európai országokban, míg a briteknél csak 44, a franciáknál 46, a dánoknál és a hollandoknál 48 százalékos ez az arány.
Abban azonban konszenzus alakult valamennyi országban, hogy „amennyiben a migránsokat nagy számban befogadjuk hazánkban vagy Európában, az felhívásként szolgálhat, és Európa felé indíthat meg Afrikában, Szíriában, Irakban vagy Afganisztánban élőket\". Ettől leginkább a britek (80 százalék) és a franciák (79 százalék) tartanak, de az olaszok 78, valamint a németek és a spanyolok 69 százaléka is így véli.
Mindeközben Angela Merkel német kancellár kedden visszautasította Horst Seehofer bajor miniszterelnök azon követelését, hogy az európai migrációs válsággal összefüggésben legkésőbb vasárnapig, november 1-jéig hagyjon fel az úgynevezett nyitott határok politikájával. A kancellár azt mondta, hogy nem lehet „gombnyomással\" megoldani a válságot.
Csak lépésről lépésre lehet haladni, és a „menekültek számát csak Törökországgal, Görögországgal és az EU-val együttműködve lehet csökkenteni” – tette hozzá Angela Merkel. Szerdai értesülések szerint ugyanakkor Seehofer akár a pártját, a CSU-t a szövetségi kormányban képviselő minisztereket is visszahívhatja, ha nem sikerül rávenni Angela Merkel kancellárt az úgynevezett nyitott határok politikájának feladására.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
szóljon hozzá!