Nem nevezhető barátságosnak Annalena Baerbock német és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter isztambuli megbeszélése
Fotó: Török külügyminisztérium
Elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken, mondván, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.
2022. július 29., 23:522022. július 29., 23:52
2022. július 30., 12:392022. július 30., 12:39
„A görög szigetek Görögországhoz tartoznak és senkinek nincs joga ezt vitatni” – hangoztatta Baerbock görög hivatali partnere, Níkosz Déndiasz oldalán napközben Athénban. Baerbock – aki péntek este továbbutazott Törökországba – párbeszédre és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására intette a feleket. Görögország arra kérte Németországot, hogy állítsa le katonai felszerelések szállítását Törökországba.
Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók „a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve”, s egy másik uniós ország – Ciprus – területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. „Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük” – tette hozzá a görög miniszter.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között. „Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben” – mondta Cavusoglu. „Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok – köztük Németország is – Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében” – tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.
Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett. Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
szóljon hozzá!