
Nem nevezhető barátságosnak Annalena Baerbock német és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter isztambuli megbeszélése
Fotó: Török külügyminisztérium
Elutasította az égei-tengeri görög szigetekkel kapcsolatos török területi igényeket Annalena Baerbock német külügyminiszter pénteken, mondván, hogy Ankarának tiszteletben kell tartania Görögország szuverenitását.
2022. július 29., 23:522022. július 29., 23:52
2022. július 30., 12:392022. július 30., 12:39
„A görög szigetek Görögországhoz tartoznak és senkinek nincs joga ezt vitatni” – hangoztatta Baerbock görög hivatali partnere, Níkosz Déndiasz oldalán napközben Athénban. Baerbock – aki péntek este továbbutazott Törökországba – párbeszédre és a szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartására intette a feleket. Görögország arra kérte Németországot, hogy állítsa le katonai felszerelések szállítását Törökországba.
Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók „a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve”, s egy másik uniós ország – Ciprus – területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. „Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük” – tette hozzá a görög miniszter.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között. „Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben” – mondta Cavusoglu. „Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok – köztük Németország is – Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében” – tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.
Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett. Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.
Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
szóljon hozzá!