Összeszólalkozott közös sajtótájékoztatóján a német és a török külügyminiszter

Hangsúlyozta, hogy ezek a tengeralattjárók „a hatalmi egyensúly felborítását kockáztatják a Földközi-tenger keleti medencéjében egy olyan állam javára, amely bár NATO-tag, háborús fenyegetést jelent Görögországra nézve”, s egy másik uniós ország – Ciprus – területének mintegy harmadát tartja megszállás alatt. „Igen, Görögországnak ugyanilyen tengeralattjárói vannak, de senkit sem fenyeget velük” – tette hozzá a görög miniszter.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter este Isztambulban találkozott Baerbockkal, és közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: Németország elvesztette pártatlan közvetítő szerepét Athén, Ankara és Nicosia között. „Szeretnénk, ha Németország megtartaná kiegyensúlyozott álláspontját a Földközi-tenger keleti medencéjét és az Égei-tengert illető ügyekben” – mondta Cavusoglu. „Nem szabad, hogy provokációs, illetve propagandaeszközzé váljanak harmadik országok – köztük Németország is – Görögország, illetve a ciprusi görögök kezében” – tette hozzá, mondván, hogy Berlinnek elfogulatlanul meg kell hallgatnia mindkét felet.

Az Ankara és Athén közötti viszony az utóbbi időben jelentősen elmérgesedett. Görögország nemrég panasszal fordult az ENSZ-hez, mert Törökország megkérdőjelezi egyes égei-tengeri szigetei feletti szuverenitását. Ankara szerint viszont a görög kormány hadgyakorlatokra és egyéb katonai tevékenységekre ad engedélyt e szigeteken, jóllehet az 1923-as lausanne-i és az 1947-es párizsi békeszerződés azzal a feltétellel adta őket Görögországnak, hogy Athén semmilyen katonai tevékenységet nem folytat rajtuk.

Törökország és Görögország régóta vitatkozik a tengeri határok mellett egyebek között a migrációról, a kölcsönös légtérsértésekről, valamint az utóbbi években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett hatalmas földgázmezők kiaknázásáról.