
KITEKINTŐ – Az Iszlám Állam terrorszervezet megvetette lábát az Észak-Kaukázusban, kiszorítja a „Kaukázusi Emirátust”, amelyet sokáig az illegalitásban működő fegyveres iszlamisták „otthona” volt Oroszországban – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német lap, amely egyebek között arra keresi a választ, hogy visel-e felelősséget Moszkva az Iszlám Állam észak-kaukázusi megerősödésében.
2016. április 26., 13:032016. április 26., 13:03
A cikk szerzője, Friedrich Schmidt elöljáróban arra mutat rá, hogy bár február közepén és március végén is voltak halálos kimenetelű, az Iszlám Állam által vállalt merényletek Dagesztánban, az elmúlt két évben a korábbi évekhez képest csökkent az erőszak áldozatainak száma az Észak-Kaukázusban. A számok azonban még így is riasztóak: 2014-ben 525 áldozatot tartottak nyilván, köztük 341 halottat, a következő évben 258-at (209 halott).
Robusztus fellépés
A Nemzetközi Válságcsoport nevű szervezet (ICG) egy, a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentése szerint a csökkenés egyrészt a biztonsági erőknek a „Kaukázusi Emirátus” elleni robosztus fellépésével hozható összefüggésbe, másrészt azzal, hogy a problémát úgymond ideiglenesen áthelyezték Szíriába és Irakba. Moszkva – mutat rá a frankfurti lap – az Észak-Kaukázusban nem mindig felelt erővel az erőre.
2010 óta léteztek a harcosok reszocializálását, a társadalomba való visszailleszkedését célzó programok, és Oroszország támogatta a helyi muzulmánok, a szúfi iszlám követői és a szalafisták közötti párbeszédet. 2013-tól azonban a programokat a legtöbb helyen leállították, visszatértek az erőhöz. Az ok nyilvánvalóan a konfliktusövezethez közeli Szocsi s az ott rendezett 2014-es téli olimpia volt: a 2013-ban állítólag megmérgezett Doku Umarov, a „Kaukázusi Emirátus” „emírje” terrorcselekményekkel fenyegetőzött.
Erősödő IÁ-propaganda
Doku Umarov egyik utódja még elhárította a közeledést az Iszlám Államhoz. Őt 2015 áprilisában a különleges erők ölték meg. Az Iszlám Állam eközben erősítette az Észak-Kaukázust megcélzó propagandáját: nemcsak vallási húrokat pengetett, de csábított karrierkilátásokkal, kedvezményekkel s a bosszúállás lehetőségével a muzulmánok állítólagos lealacsonyításáért. Egy 2015 júniusából származó nyilatkozat szerint a „Kaukázusi Emirátus” mind az öt vilajetje (tartománya) hűséget esküdött Abu Bakr al-Bagdadinak, az Iszlám Állam „kalifájának”. A kezdő lökést 2014 decemberében két dagesztáni csoportosulás adta meg: egyikük vezetőjét, Rusztam Aszelderov Bagdadit az Iszlám Állam új „Kaukázusi Tartományának” az „emírjévé” nevezte ki.
A Nemzetközi Válságcsoport jelentése szerint egy darabig kimondottan a biztonsági erők egyengették az utat az észak-kaukázusi iszlamista alvilág és az Iszlám Állam között. Annak érdekében, hogy a szocsi játékokat minél biztonságosabb környezetben bonyolítsák le, a harcosok állítólag szabadon kiutazhattak Szíriába. Moszkva azonban 2014 májusában tíz évig terjedő börtönbüntetést helyezett kilátásba mindazok számára, akik az orosz érdekeket keresztező fegyveres csoportokban vesznek részt, akár külföldön is, hogy eltorlaszolja az utat a radikálisok visszatérése előtt. A harcosok „exportját” feltételezések szerint 2014 második felében állították le.
Orosz állampolgárok ezrei az Iszlám Államban
Becslések szerint orosz állampolgárok ezrei harcolnak az Iszlám Állam soraiban. Az ő legyűrésüket nevezték meg hivatalosan a szíriai orosz katonai bevatkozás egyik okának. Az Iszlám Állam struktúráiban különösen sok csecsen vállal aktív szerepet. Egyikük Tarkan Batirasvili, akinek állandóan halálhírét keltik. Batirasvili vérdíjat tűzött ki a Groznijban regnáló Ramzan Kadirov és közvetlen munkatársainak fejére. Másrészt állítólag csecsen különleges erők is üldözik az ellenséget Szíriában. Erről maga Kadirov beszélt februárban az állami televízióban, aki a klángazdasággal, az önkénnyel és a megalázásokkal újabb és újabb ellenségeket szerez magának és Oroszországnak.
Nemcsak fenyegetnek
Az erő politikája másutt is a radikálisok malmára hajtja a vizet. Dagesztánban a terrorellenes műveleteknek egész falvak esnek áldozatul. Az, aki az úgynevezett vahabita-listán szerepel, veszélyes elemnek számít, s állandó ellenőrzésekkel vagy még ennél is rosszabbal kell számolnia. A Nemzetközi Válságcsoport megállapítása szerint az Iszlám Állam a hátrányos megkülönböztetéseket az egyetértésre, megbékélésre törekvő csoportok diszkreditálására használja ki. Propagandája arra szólít fel, hogy az iszlamisták otthon várják ki a megfelelő pillanatot a cselekvésre. Az Iszlám Állam már egy sor fenyegetést intézett Oroszországhoz. A terrorszervezet a legkeményebben október végén csapott le: terrorcselekmény áldozata lett egy Sínai-félsziget felett lezuhant, Szentpétervárra tartó repülőgép 224 utasa.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!