
Bugár Béla, a Most–Híd elnöke
Fotó: MTI
Kicsi az esélye annak, hogy olyan ötpárti megállapodás szülessen a felvidéki magyar, illetve részben magyar pártok között, amely garantálná a szlovákiai magyarság érdekképviseletét a pozsonyi parlamentben. Csütörtökön megszakadtak a pártközi tárgyalások.
2019. október 31., 11:352019. október 31., 11:35
2019. október 31., 14:522019. október 31., 14:52
Nincs még egyezség a négy szlovákiai magyar párt, illetve a Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt között a közös indulásról, de a felek tárgyalásai folytatódnak. Kolek Zsoltot, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetőjét arról kérdeztük, miért most érezték úgy a politikai alakulatok, hogy megpróbálják félretenni ellentéteiket, s összefognak. Ki volt a kezdeményező? „A tavaszi európai parlamenti választáson mindkét párt a bejutási küszöb alatt maradt: a Magyar Közösség Pártjának (MKP) néhány száz szavazat hiányzott az ötszázalékos küszöb eléréséhez, a Most–Híd mindössze 2,59 százalékot kapott.
– vázolta a motivációkat a komáromi újságíró.
Nyár elején az MKP azzal a javaslattal fordult a Most–Hídhoz, hogy alakítsanak egy választási pártot, s annak listáján induljanak közösen az alakulatok. A Most–Híd ezzel szemben eredetileg azt javasolta, hogy megnyitja a listáját a többi magyar párt előtt, ezt azonban az MKP elutasította. Kolek Zsolt tájékoztatása szerint a két párt között a nyár folyamán elhúzódó tárgyalások zajlottak a közös koalíciós indulás lehetőségéről, ebben az esetben azonban a szlovák választási rendszerben hétszázalékos küszöböt kellene átugraniuk a pártoknak.
„A Most–Híd népszerűségi mutatói az elmúlt hetekben tovább romlottak, a pártot a felmérésekben már tartósan négy százalék alatt mérik. Emiatt ők maguk javasolták, hogy egy kisebb felvidéki párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) átalakulásával létrejövő választási párt listáján induljanak közösen az MKP-val. A tárgyalások végül ugyancsak kudarccal végződtek, az MKP elnöksége kedden elutasította a megállapodástervezetet, amelyet előző pénteken hoztak nyilvánosságra. Ennek értelmében az alakulatok egy választási párt listáján indultak volna, a listavezető nem lehetett volna egyik párt elnöke sem, sikeres szereplés esetén a parlamentben közös frakciót alkottak volna. Az MKP elnökségének döntését befolyásolta, hogy a Most–Híd és Bugár Béla pártelnök körül egyre több botrányos eset került nyilvánosságra, ami a szlovák–magyar vegyes párt politikusait magyarázkodásra kényszerítette” – ismertette a Krónikának a cseppet sem egyszerű képletet a felvidéki újságíró.
Közben kedden a szlovák belügyminisztérium bejegyezte az Összefogás mozgalmat, ami maga is azzal a szándékkal jött létre, hogy egyesítse a magyar pártokat – emiatt már egy, az MKP és a Most–Híd közötti együttműködés sem garantálta volna a magyar közösség teljes képviseletét.
Megkérdeztük Kolek Zsoltot, hogy miután a Most–Híd – egyedülálló módon a térségben – egy etnikailag vegyes párt, lehet-e magyar összefogásról beszélni. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője elmondta: becslések szerint a Bugár Béla vezette formáció szavazóinak közel fele a legutóbbi választáson, 2016-ban is a magyar közösség soraiból került ki. Ez mintegy nyolcvanezer magyar szavazót jelentett, közülük a felmérések szerint mára már sokan elfordultak a párttól, de a Most–Hídnak jelenleg is nagy számban vannak magyar szavazói.
– nyomatékosította az újságíró.
Csáky Pál és Menyhárt József, az MKP vezetői
Fotó: MKP
Ami az összefogás megvalósulásának az esélyeit illeti, Kolek Zsolt elmondta: november végéig meg kell találni az együttműködés optimális formáját, ugyanis várhatóan december elején le kell adni a választási listákat. „Ennek keretéül kínálkozik, hogy az önmagát választási pártként meghatározó Összefogás mozgalom listáján induljanak a pártok. Mivel az MKP ötpárti tárgyalást kezdeményezett, nem kizárt, hogy sikerül széles körű magyar együttműködést kialakítani. Jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a Most–Híd és az MKDSZ külön listán indul, de a helyzet rendkívül képlékeny” – fogalmazott a komáromi újságíró, akit az esetleges szlovák partnerekről is kérdeztünk.
Kolek tájékoztatása szerint a szlovák ellenzék rendkívül heterogén, belső ellentétektől is terhelt. A kormányzó Smer-SD máig a legnépszerűbb párt, ráadásul a listáját már nem Robert Fico volt kormányfő, hanem az ország egyik legnépszerűbb politikusa, Peter Pellegrini miniszterelnök fogja vezetni. A felvidéki újságíró szerint nehéz megjósolni, milyen kormány alakul majd Szlovákiában jövő tavasszal. Úgy véli,
ez pedig mindenképpen növelni fogja a felvidéki magyarság alkupozícióját.
Miután a magyar kormány az utóbbi években nagyon jó viszonyt alakított ki a Fico-, majd a Pellegrini-féle Smer-kabinettel, arról kérdeztük Kolek Zsoltot, hogy lehet-e ilyen jó a magyar–szlovák államközi együttműködés egy esetleges liberális, jobbközép pozsonyi kormánykoalícióval. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője szerint
Hozzátette, az ország ugyan a visegrádi négyek közül egyedüliként az eurózóna tagja, de gazdaságilag mégis ezer szállal kötődik közép-európai partnereihez.
A felvidéki magyar összefogás esélyeiről ki szerettük volna kérni Menyhárt József MKP-elnök véleményét is, de a párt sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak a tárgyalások befejezése után kívánnak reagálni. Megkérdeztük a Most–Híd vegyes párt alelnökét, Ravasz Ábelt, miért tartják fontosnak az összefogást, s nem tartanak-e szlovák szavazóik eltávolodásától a magyar pártokkal való esetleges szövetkezés miatt. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban is erős parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar kisebbségnek, szerinte ennek talán legbiztosabb formája a közös indulás. „A legfontosabb az, hogy a két erős magyar párt, a Híd és az MKP megegyezzen egymással. Az elmúlt héten többheti tárgyalás után tervezetet tettünk le az asztalra, ezt a Híd elfogadta, az MKP azonban elutasította. Tárgyalunk tovább, de ez nagy csalódás volt. A Híd mindig is többnemzetiségű párt volt, a ruszin és roma komponensei is egyre erősödnek. Nem gondolom azt, hogy a szavazóink számára gondot jelenthet az együttműködés a többi kisebbséget képviselő párttal. Tárgyalunk egyebek mellett roma és ruszin polgármesterekkel is” – fogalmazott Ravasz Ábel. Peter Kresák, a Most–Híd képviselője ugyanakkor bejelentette: kilép a vegyes párt frakciójából, amiért a formáció más kisebbségi pártokkal akar szövetségre lépni.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
szóljon hozzá!