
Bugár Béla, a Most–Híd elnöke
Fotó: MTI
Kicsi az esélye annak, hogy olyan ötpárti megállapodás szülessen a felvidéki magyar, illetve részben magyar pártok között, amely garantálná a szlovákiai magyarság érdekképviseletét a pozsonyi parlamentben. Csütörtökön megszakadtak a pártközi tárgyalások.
2019. október 31., 11:352019. október 31., 11:35
2019. október 31., 14:522019. október 31., 14:52
Nincs még egyezség a négy szlovákiai magyar párt, illetve a Most–Híd magyar–szlovák vegyes párt között a közös indulásról, de a felek tárgyalásai folytatódnak. Kolek Zsoltot, a felvidéki Ma7.sk hírportál rovatvezetőjét arról kérdeztük, miért most érezték úgy a politikai alakulatok, hogy megpróbálják félretenni ellentéteiket, s összefognak. Ki volt a kezdeményező? „A tavaszi európai parlamenti választáson mindkét párt a bejutási küszöb alatt maradt: a Magyar Közösség Pártjának (MKP) néhány száz szavazat hiányzott az ötszázalékos küszöb eléréséhez, a Most–Híd mindössze 2,59 százalékot kapott.
– vázolta a motivációkat a komáromi újságíró.
Nyár elején az MKP azzal a javaslattal fordult a Most–Hídhoz, hogy alakítsanak egy választási pártot, s annak listáján induljanak közösen az alakulatok. A Most–Híd ezzel szemben eredetileg azt javasolta, hogy megnyitja a listáját a többi magyar párt előtt, ezt azonban az MKP elutasította. Kolek Zsolt tájékoztatása szerint a két párt között a nyár folyamán elhúzódó tárgyalások zajlottak a közös koalíciós indulás lehetőségéről, ebben az esetben azonban a szlovák választási rendszerben hétszázalékos küszöböt kellene átugraniuk a pártoknak.
„A Most–Híd népszerűségi mutatói az elmúlt hetekben tovább romlottak, a pártot a felmérésekben már tartósan négy százalék alatt mérik. Emiatt ők maguk javasolták, hogy egy kisebb felvidéki párt, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) átalakulásával létrejövő választási párt listáján induljanak közösen az MKP-val. A tárgyalások végül ugyancsak kudarccal végződtek, az MKP elnöksége kedden elutasította a megállapodástervezetet, amelyet előző pénteken hoztak nyilvánosságra. Ennek értelmében az alakulatok egy választási párt listáján indultak volna, a listavezető nem lehetett volna egyik párt elnöke sem, sikeres szereplés esetén a parlamentben közös frakciót alkottak volna. Az MKP elnökségének döntését befolyásolta, hogy a Most–Híd és Bugár Béla pártelnök körül egyre több botrányos eset került nyilvánosságra, ami a szlovák–magyar vegyes párt politikusait magyarázkodásra kényszerítette” – ismertette a Krónikának a cseppet sem egyszerű képletet a felvidéki újságíró.
Közben kedden a szlovák belügyminisztérium bejegyezte az Összefogás mozgalmat, ami maga is azzal a szándékkal jött létre, hogy egyesítse a magyar pártokat – emiatt már egy, az MKP és a Most–Híd közötti együttműködés sem garantálta volna a magyar közösség teljes képviseletét.
Megkérdeztük Kolek Zsoltot, hogy miután a Most–Híd – egyedülálló módon a térségben – egy etnikailag vegyes párt, lehet-e magyar összefogásról beszélni. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője elmondta: becslések szerint a Bugár Béla vezette formáció szavazóinak közel fele a legutóbbi választáson, 2016-ban is a magyar közösség soraiból került ki. Ez mintegy nyolcvanezer magyar szavazót jelentett, közülük a felmérések szerint mára már sokan elfordultak a párttól, de a Most–Hídnak jelenleg is nagy számban vannak magyar szavazói.
– nyomatékosította az újságíró.
Csáky Pál és Menyhárt József, az MKP vezetői
Fotó: MKP
Ami az összefogás megvalósulásának az esélyeit illeti, Kolek Zsolt elmondta: november végéig meg kell találni az együttműködés optimális formáját, ugyanis várhatóan december elején le kell adni a választási listákat. „Ennek keretéül kínálkozik, hogy az önmagát választási pártként meghatározó Összefogás mozgalom listáján induljanak a pártok. Mivel az MKP ötpárti tárgyalást kezdeményezett, nem kizárt, hogy sikerül széles körű magyar együttműködést kialakítani. Jelenleg azonban valószínűbbnek tűnik, hogy a Most–Híd és az MKDSZ külön listán indul, de a helyzet rendkívül képlékeny” – fogalmazott a komáromi újságíró, akit az esetleges szlovák partnerekről is kérdeztünk.
Kolek tájékoztatása szerint a szlovák ellenzék rendkívül heterogén, belső ellentétektől is terhelt. A kormányzó Smer-SD máig a legnépszerűbb párt, ráadásul a listáját már nem Robert Fico volt kormányfő, hanem az ország egyik legnépszerűbb politikusa, Peter Pellegrini miniszterelnök fogja vezetni. A felvidéki újságíró szerint nehéz megjósolni, milyen kormány alakul majd Szlovákiában jövő tavasszal. Úgy véli,
ez pedig mindenképpen növelni fogja a felvidéki magyarság alkupozícióját.
Miután a magyar kormány az utóbbi években nagyon jó viszonyt alakított ki a Fico-, majd a Pellegrini-féle Smer-kabinettel, arról kérdeztük Kolek Zsoltot, hogy lehet-e ilyen jó a magyar–szlovák államközi együttműködés egy esetleges liberális, jobbközép pozsonyi kormánykoalícióval. A Ma7.sk hírportál rovatvezetője szerint
Hozzátette, az ország ugyan a visegrádi négyek közül egyedüliként az eurózóna tagja, de gazdaságilag mégis ezer szállal kötődik közép-európai partnereihez.
A felvidéki magyar összefogás esélyeiről ki szerettük volna kérni Menyhárt József MKP-elnök véleményét is, de a párt sajtóosztálya arról tájékoztatta lapunkat, hogy csak a tárgyalások befejezése után kívánnak reagálni. Megkérdeztük a Most–Híd vegyes párt alelnökét, Ravasz Ábelt, miért tartják fontosnak az összefogást, s nem tartanak-e szlovák szavazóik eltávolodásától a magyar pártokkal való esetleges szövetkezés miatt. A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy a következő időszakban is erős parlamenti képviseletet biztosítsanak a magyar kisebbségnek, szerinte ennek talán legbiztosabb formája a közös indulás. „A legfontosabb az, hogy a két erős magyar párt, a Híd és az MKP megegyezzen egymással. Az elmúlt héten többheti tárgyalás után tervezetet tettünk le az asztalra, ezt a Híd elfogadta, az MKP azonban elutasította. Tárgyalunk tovább, de ez nagy csalódás volt. A Híd mindig is többnemzetiségű párt volt, a ruszin és roma komponensei is egyre erősödnek. Nem gondolom azt, hogy a szavazóink számára gondot jelenthet az együttműködés a többi kisebbséget képviselő párttal. Tárgyalunk egyebek mellett roma és ruszin polgármesterekkel is” – fogalmazott Ravasz Ábel. Peter Kresák, a Most–Híd képviselője ugyanakkor bejelentette: kilép a vegyes párt frakciójából, amiért a formáció más kisebbségi pártokkal akar szövetségre lépni.
Az Egyesült Államok és Románia közötti szövetség erős, a románok tisztelik Amerikát és Donald Trump elnököt – szögezte le Nicuşor Dan román államfő egy publicisztikában.
Volodimir Zelenszkij elnök szerdai írországi hivatalos látogatása során felszólította az Európai Uniót, hogy mozdítsa előre Ukrajna csatlakozási folyamatát.
Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című podcastjében.
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
szóljon hozzá!