A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, de regisztrálniuk kell
Fotó: Székelyhon
Már csak egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda szerdai adataiból.
2026. március 11., 10:582026. március 11., 10:58
A www.valasztas.hu oldalon olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely államokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező melyik országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről.
Németországot 5588-an, az Amerikai Egyesült Államokat 1729-en, Nagy-Britanniát 1360-an, Kanadát 1308-an, Svájcot 1126-an, Ausztráliát 745-en, Svédországot 694-en, Magyarországot pedig 2695-en jelölték meg értesítési címként. Kettős állampolgárságot tiltó országot 19 450-en adtak meg értesítési címként, 165 630-an pedig e-mailes elérhetőséget jelöltek meg.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Mint ismeretes, a tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ez után levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot – köztük az országgyűlési választás szavazólapját – a választópolgárhoz, aki a voksát levélben adhatja le. Az NVI arra a címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt, de a választó dönthet a szavazási levélcsomag személyes átvétele mellett is.
A regisztrációra március 18-áig van lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos, mégpedig pártlistára szavazhatnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
A 2022-es országgyűlési választás idején 456 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.
A Nemzeti Választási Iroda tavaly ősszel jogszabályi felhatalmazás alapján küldött tájékoztató levelet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a levélszavazással kapcsolatos tudnivalókról. Ebben azt javasolta azoknak, akik már regisztráltak, hogy ne felejtsék el bejelenteni, ha a regisztrációjuk óta változtak adataik, például azért, mert elköltöztek.
Az NVI ezzel párhuzamosan szintén levélben fordult ahhoz azokhoz, aki még nem regisztráltak, nekik a regisztráció módjáról és a levélszavazás menetéről küldtek részletes tájékoztatást.
Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!