
A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, de regisztrálniuk kell
Fotó: Székelyhon
Már csak egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda szerdai adataiból.
2026. március 11., 10:582026. március 11., 10:58
A www.valasztas.hu oldalon olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely államokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező melyik országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről.
Németországot 5588-an, az Amerikai Egyesült Államokat 1729-en, Nagy-Britanniát 1360-an, Kanadát 1308-an, Svájcot 1126-an, Ausztráliát 745-en, Svédországot 694-en, Magyarországot pedig 2695-en jelölték meg értesítési címként. Kettős állampolgárságot tiltó országot 19 450-en adtak meg értesítési címként, 165 630-an pedig e-mailes elérhetőséget jelöltek meg.

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Mint ismeretes, a tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ez után levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot – köztük az országgyűlési választás szavazólapját – a választópolgárhoz, aki a voksát levélben adhatja le. Az NVI arra a címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt, de a választó dönthet a szavazási levélcsomag személyes átvétele mellett is.
A regisztrációra március 18-áig van lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos, mégpedig pártlistára szavazhatnak.

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
A 2022-es országgyűlési választás idején 456 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.
A Nemzeti Választási Iroda tavaly ősszel jogszabályi felhatalmazás alapján küldött tájékoztató levelet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a levélszavazással kapcsolatos tudnivalókról. Ebben azt javasolta azoknak, akik már regisztráltak, hogy ne felejtsék el bejelenteni, ha a regisztrációjuk óta változtak adataik, például azért, mert elköltöztek.
Az NVI ezzel párhuzamosan szintén levélben fordult ahhoz azokhoz, aki még nem regisztráltak, nekik a regisztráció módjáról és a levélszavazás menetéről küldtek részletes tájékoztatást.

Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
szóljon hozzá!