
A tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, de regisztrálniuk kell
Fotó: Székelyhon
Már csak egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda szerdai adataiból.
2026. március 11., 10:582026. március 11., 10:58
A www.valasztas.hu oldalon olvasható tájékoztató nem azt tartja nyilván, hogy mely államokból érkezett a kérelem, hanem azt, hogy a kérelmező melyik országba kéri az értesítést a névjegyzékbe vételéről.
Németországot 5588-an, az Amerikai Egyesült Államokat 1729-en, Nagy-Britanniát 1360-an, Kanadát 1308-an, Svájcot 1126-an, Ausztráliát 745-en, Svédországot 694-en, Magyarországot pedig 2695-en jelölték meg értesítési címként. Kettős állampolgárságot tiltó országot 19 450-en adtak meg értesítési címként, 165 630-an pedig e-mailes elérhetőséget jelöltek meg.

Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Mint ismeretes, a tavaszi országgyűlési választáson a külföldön élő, magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak. Ehhez előbb regisztrálniuk kell az NVI-nél, az iroda ez után levélben juttatja el a szavazási iratcsomagot – köztük az országgyűlési választás szavazólapját – a választópolgárhoz, aki a voksát levélben adhatja le. Az NVI arra a címre küldi meg a szavazási levélcsomagot, amelyet a választópolgár a regisztrációs kérelemben megjelölt, de a választó dönthet a szavazási levélcsomag személyes átvétele mellett is.
A regisztrációra március 18-áig van lehetőség. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben és csak országos, mégpedig pártlistára szavazhatnak.

A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
A 2022-es országgyűlési választás idején 456 ezer magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár szerepelt a névjegyzékben.
A Nemzeti Választási Iroda tavaly ősszel jogszabályi felhatalmazás alapján küldött tájékoztató levelet a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgároknak a levélszavazással kapcsolatos tudnivalókról. Ebben azt javasolta azoknak, akik már regisztráltak, hogy ne felejtsék el bejelenteni, ha a regisztrációjuk óta változtak adataik, például azért, mert elköltöztek.
Az NVI ezzel párhuzamosan szintén levélben fordult ahhoz azokhoz, aki még nem regisztráltak, nekik a regisztráció módjáról és a levélszavazás menetéről küldtek részletes tájékoztatást.

Nyíltan felsorakozott a Demokratikus Koalíció (DK) mögé Lakatos Péter, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének egykori elnöke, aki egyetért Dobrev Klára ellenzéki alakulatával, hogy a határon túli magyaroknak nem kellene szavazniuk az anyaországi választáson.

Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét – szögezte le a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.
Előre megrendezett színjátéknak nevezte az orosz külügyminisztérium a múlt hétvégi romániai incidenseket, amelyek során három, az ország légterébe behatoló drónt is lelőtt a román légierő.
Amerikai Patriot légvédelmi rakéták ukrajnai gyártásáról is tárgyalt Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a washingtoni Fehér Házban kedden – derült ki a zárt ajtók mögött tartott találkozóról szóló ukrán elnöki tájékoztatásból.
Az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) közlése szerint az amerikai hadsereg és a szaúd-arábiai erők közös precíziós csapásokat hajtottak végre Irakban „Iránhoz közel álló terroristák ellen”.
Az Európai Unió bekérette Oroszország brüsszeli ügyvivőjét, miután a múlt héten orosz drónok hatoltak be Románia légterébe – számolt be kedden az Agerpres a dpa-ra hivatkozva.
Ha igaz is, hogy Oroszország segíti Iránt az Egyesült Államok elleni háborúban, nem sokat ér el vele – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Növényi eredetű anyag okozta a szennyezést a Fekete-Körösön, a vízvizsgálatok eredményei megfelelőnek minősülnek, újraindulhattak a szabadstrandok – közölte hétfőn a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kövizig).
Két nappal a táborzárás után téma az anyaországi közéletben a 35. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, amelynek idei kiadása mentén hétfőn is összecsaptak a Tisza Párt és a Fidesz politikusai.
Az Oroszországi Föderáció bukaresti nagykövetének bekéretése határozott tiltakozó intézkedés, amelynek célja, hogy egyértelmű üzenetet közvetítsen mind Moszkvának, mind a NATO-szövetségeseknek – jelentette ki Oana Țoiu ügyvivő külügyminiszter hétfőn.
Ukrajna előbb-utóbb elveszíti majd azokat a nyugati területeit, amelyek korábban Lengyelországhoz, Magyarországhoz és Romániához tartoztak – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök.
szóljon hozzá!