Fotó: Bíró István
Ismét országgyűlési választásra várják az urnák elé a választópolgárokat Magyarországon. A külhoni magyar állampolgárok – így az erdélyiek és partiumiak is – levélben szavazhatnak. A felmérések szerint a parlamentbe jutó pártok közül a győzelemre a legesélyesebb a kormányzó Fidesz–KDNP, amely 43-45 százalék körüli eredményre számíthat.
2018. április 06., 10:482018. április 06., 10:48
2018. április 06., 11:302018. április 06., 11:30
Vasárnap a nyolcadik országgyűlési választást rendezik Magyarországon a rendszerváltás óta és a második olyant, amelyen immár a külhoni magyar állampolgárok is szavazhatnak. A választás tétje, hogy tovább kormányozhat-e a Fidesz–KDNP, és ha igen, milyen arányban – újabb kétharmaddal vagy csak egyszerű többséggel, esetleg koalíciós kényszer áll elő –, vagy az ellenzéknek sikerül legyőznie a nyolc éve hatalmon levő kormányt.
Az országgyűlési választásra országos listát az a párt állíthatott, amely – legalább 9 megyében és a fővárosban – legkevesebb 27 egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított.
Az országos listáról kiadható mandátumoknál figyelembe veszik az egyéni választókerületi töredékszavazatokat, valamint a pártlistára leadott voksokat. Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott valamennyi érvényes szavazat legalább öt százalékát nem érte el (ötszázalékos küszöb), valamint az a közös pártlista, amely nem érte el a tíz, illetve kettőnél több párt által állított közös pártlista esetén a 15 százalékot.
A második legnépszerűbb Jobbik támogatottsága 19, az MSZP–Párbeszéd 14, az LMP 7, a DK 6 százalék körüli eredményre számíthat. A többi párt – a Momentum, az Együtt, illetve a Kétfarkú Kutya Párt nevű viccpárt – valószínűleg nem jut be a parlamentbe, amennyiben a felmérések helyesek.Mint ismeretes, a kormányoldal kampányának legfőbb eleme a bevándorlási válság, a kampánykommunikáció lényege, hogy Soros György magyar származású amerikai üzletember támogatásával civil szervezetek politikai pártokkal közösen az európai nemzetállamok „felhígítását” akarják elérni más kultúrából érkezett – zömmel muzulmán vallású – migránsok betelepítése révén. A kormányoldal szerint az ellenzéki pártok is besoroltak ezen erők közé, az ellenzék azonban ezt tagadja, és kampányában korrupcióval vádolja a kormányoldalt.
Az MSZP–Párbeszéd, a Demokratikus Koalíció (DK) és az Együtt több választókerület vonatkozásában meg is egyezett. Szerda esti vitán az MSZP–Párbeszéd, a DK, az LMP és a Momentum vezetői egyetértettek a kormány leválthatóságában, Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje viszont megerősítette, az ellenzék győzelme után minél hamarabb új, a jelenleginél igazságosabb, demokratikus választást szeretnének, míg a többi párt képviselői inkább kompromisszumok árán kialakított koalícióban irányítaná az országot.
Fotó: Biró István
Ezt a pártok többsége el is fogadja, a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalíció azonban kampányának egyik központi elemévé tette, hogy ne szavazhasson, aki nem él Magyarországon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Kettős mércével vádolja az európai parlament szocialista frakciója az Európai Néppártot (EPP) és a Renew Europe-ot, miután azok 770 millió eurónyi, Romániának járó uniós forrás felfüggesztését javasolták a feddhetetlenségi törvény módosítása miatt.
Irán és Omán kedden olyan javaslatot vázolt fel, amely szerint közösen létrehoznának egy ideiglenes hajózási folyosót a Hormuzi-szoroson keresztül – közölték regionális tisztviselők, miután hetekig tartó feszült tárgyalások folytak a két ország között.
Úgy tűnik, Ukrajna lassan elveszíti a háborút Oroszország ellen – jelentette ki a Reutersnek nyilatkozva Mihajlo Fedorov leváltott védelmi miniszter.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás