2010. november 22., 08:512010. november 22., 08:51
Medvegyev történelmi jelentőségűnek mondta országa és a NATO egymáshoz való közeledését. A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője – a lisszaboni NATO-csúcsértekezlet második napján – a NATO–Oroszország Tanács keretében találkozott Medvegyevvel.
Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008. augusztusi orosz–grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között.
Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben. Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.
| Előre be nem jelentett négyszemközti megbeszélést folytatott egymással Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a szombati NATO-csúcstalálkozó keretében Lisszabonban – közölte újságírókkal Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a hazafelé tartó amerikai elnöki különgép fedélzetén vasárnap hajnalban. A két elnök viszszavonult egy helyiségbe, és mintegy 15–20 percen át beszélgettek – mondta Rhodes. Hozzátette, hogy a találkozó nem volt hivatalos, és nem jelentették be előzetesen. A rögtönzött találkozón Obama orosz partnerének felidézte annak a beszélgetésnek a tartalmát, amit Miheil Szaakasvili grúz államfővel folytatott. Ezzel kapcsolatban amerikai tisztviselők utóbb úgy idézték az amerikai elnököt, hogy a Medvegyevvel folytatott megbeszélés célja volt csökkenteni azokat a félreértéseket, amelyek esetleg nem kívánt következményekkel járhatnak. Obama és Medvegyev megvitatta az Egyesült Államok és Oroszország által idén áprilisban Prágában aláírt START nukleáris leszerelési megállapodást is, amely a két ország nukleáris robbanófejeinek 30 százalékos csökkentését és a kölcsönös ellenőrzések átláthatóbbá tételét irányozza elő. A megállapodást az amerikai szenátusnak még ratifikálnia kell. Amerikai kormányzati tisztviselők később azt is közölték, hogy a találkozót Obama kezdeményezte, és azt az amerikai elnök nagyon szívélyesnek értékelte. |
A NATO elképzelései azonban – korábbi közlések szerint – nem is azt célozták, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódjon a NATO-éval. A NATO tervei szerint is két külön rendszer maradna a NATO- és az orosz szisztéma, és az oroszok nem kaphatnak működtetési jogosítványokat a NATO-rendszerben. Adatcseréről azonban lehet szó annak érdekében, hogy „mindenki tisztábban és szélesebben lássa, mi a helyzet az égbolton” – fogalmazott a NATO-csúcson az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája.
Rasmussen mindenesetre „egy napon” elképzelhetőnek tartja – mint fogalmazott – „az együttműködést rakéták lelövésében”. A NATO és Oroszország biztonsága „oszthatatlan”– jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz.
Bejelentette azt is, hogy előrelépés történt azoknak a NATO-kéréseknek az ügyében, amelyek az Afganisztánnal kapcsolatos orosz támogatás erősítését célozzák. Konkrétan az orosz területen áthaladó vasúti utánpótlás-szállítással kapcsolatos témát említette.
Oroszország nem csupán a rakétavédelemben, hanem más kérdésekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a feltételt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek – hangsúlyozta a NATO–Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatóján Medvegyev.
Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mondta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről „nyitott az ajtó” a további párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország. „Leküzdöttük a közelmúlt nehézségeit” – utalt a kétoldalú kapcsolatoknak az orosz–grúz háború nyomán bekövetkezett visszaesésére.
A NATO vezetői szombaton abban is megegyeztek, hogy a jövő év első felében megkezdik a biztonsági feladatok fokozatos átadását az afgán hadseregnek és rendőrségnek. A folyamat várhatóan 2014-ben fejeződik be, de Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról biztosította a kabuli kormányt, hogy a szervezet ezután sem szűnik meg támogatni Afganisztánt. A tálibok tegnap „a kudarc jeleként” értékelték az Egyesült Államok számára a NATO afganisztáni csapatkivonási tervét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európát sújtó hőhullám az Egészségügyi Világszervezet (WHO) értékelése szerint előhírnöke annak, ami a kontinensre vár az elkövetkező években.
Németországban kedden letartóztattak egy román állampolgárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megkísérelt létrehozni egy szélsőjobboldali terrorista szervezetet, amelynek célja egy „terrorháború” kirobbantása Romániában.
Szerdától kizárólag mobiltelefon használatával lehet Budapesten fizetni a parkolásért: ezt meg lehet tenni alkalmazáson keresztül, sms-sel vagy hanghívással. Emellett zónától függően 33–50 százalékkal emelkednek a parkolási díjak.
Vlagyimir Putyin elnök vasárnap kijelentette, hogy Oroszország továbbra is kitart a négy ukrán régió teljes elfoglalására irányuló hadi célja mellett, és elutasította Ukrajna új javaslatát a több mint négy éve dúló háborúban a harcok visszafogására.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Látogatottsági adatok