2010. november 22., 08:512010. november 22., 08:51
Medvegyev történelmi jelentőségűnek mondta országa és a NATO egymáshoz való közeledését. A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője – a lisszaboni NATO-csúcsértekezlet második napján – a NATO–Oroszország Tanács keretében találkozott Medvegyevvel.
Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008. augusztusi orosz–grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között.
Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben. Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.
| Előre be nem jelentett négyszemközti megbeszélést folytatott egymással Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a szombati NATO-csúcstalálkozó keretében Lisszabonban – közölte újságírókkal Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a hazafelé tartó amerikai elnöki különgép fedélzetén vasárnap hajnalban. A két elnök viszszavonult egy helyiségbe, és mintegy 15–20 percen át beszélgettek – mondta Rhodes. Hozzátette, hogy a találkozó nem volt hivatalos, és nem jelentették be előzetesen. A rögtönzött találkozón Obama orosz partnerének felidézte annak a beszélgetésnek a tartalmát, amit Miheil Szaakasvili grúz államfővel folytatott. Ezzel kapcsolatban amerikai tisztviselők utóbb úgy idézték az amerikai elnököt, hogy a Medvegyevvel folytatott megbeszélés célja volt csökkenteni azokat a félreértéseket, amelyek esetleg nem kívánt következményekkel járhatnak. Obama és Medvegyev megvitatta az Egyesült Államok és Oroszország által idén áprilisban Prágában aláírt START nukleáris leszerelési megállapodást is, amely a két ország nukleáris robbanófejeinek 30 százalékos csökkentését és a kölcsönös ellenőrzések átláthatóbbá tételét irányozza elő. A megállapodást az amerikai szenátusnak még ratifikálnia kell. Amerikai kormányzati tisztviselők később azt is közölték, hogy a találkozót Obama kezdeményezte, és azt az amerikai elnök nagyon szívélyesnek értékelte. |
A NATO elképzelései azonban – korábbi közlések szerint – nem is azt célozták, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódjon a NATO-éval. A NATO tervei szerint is két külön rendszer maradna a NATO- és az orosz szisztéma, és az oroszok nem kaphatnak működtetési jogosítványokat a NATO-rendszerben. Adatcseréről azonban lehet szó annak érdekében, hogy „mindenki tisztábban és szélesebben lássa, mi a helyzet az égbolton” – fogalmazott a NATO-csúcson az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája.
Rasmussen mindenesetre „egy napon” elképzelhetőnek tartja – mint fogalmazott – „az együttműködést rakéták lelövésében”. A NATO és Oroszország biztonsága „oszthatatlan”– jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz.
Bejelentette azt is, hogy előrelépés történt azoknak a NATO-kéréseknek az ügyében, amelyek az Afganisztánnal kapcsolatos orosz támogatás erősítését célozzák. Konkrétan az orosz területen áthaladó vasúti utánpótlás-szállítással kapcsolatos témát említette.
Oroszország nem csupán a rakétavédelemben, hanem más kérdésekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a feltételt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek – hangsúlyozta a NATO–Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatóján Medvegyev.
Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mondta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről „nyitott az ajtó” a további párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország. „Leküzdöttük a közelmúlt nehézségeit” – utalt a kétoldalú kapcsolatoknak az orosz–grúz háború nyomán bekövetkezett visszaesésére.
A NATO vezetői szombaton abban is megegyeztek, hogy a jövő év első felében megkezdik a biztonsági feladatok fokozatos átadását az afgán hadseregnek és rendőrségnek. A folyamat várhatóan 2014-ben fejeződik be, de Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról biztosította a kabuli kormányt, hogy a szervezet ezután sem szűnik meg támogatni Afganisztánt. A tálibok tegnap „a kudarc jeleként” értékelték az Egyesült Államok számára a NATO afganisztáni csapatkivonási tervét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Látogatottsági adatok