2010. november 22., 08:512010. november 22., 08:51
Medvegyev történelmi jelentőségűnek mondta országa és a NATO egymáshoz való közeledését. A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője – a lisszaboni NATO-csúcsértekezlet második napján – a NATO–Oroszország Tanács keretében találkozott Medvegyevvel.
Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008. augusztusi orosz–grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között.
Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben. Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.
| Előre be nem jelentett négyszemközti megbeszélést folytatott egymással Barack Obama amerikai és Dmitrij Medvegyev orosz elnök a szombati NATO-csúcstalálkozó keretében Lisszabonban – közölte újságírókkal Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a hazafelé tartó amerikai elnöki különgép fedélzetén vasárnap hajnalban. A két elnök viszszavonult egy helyiségbe, és mintegy 15–20 percen át beszélgettek – mondta Rhodes. Hozzátette, hogy a találkozó nem volt hivatalos, és nem jelentették be előzetesen. A rögtönzött találkozón Obama orosz partnerének felidézte annak a beszélgetésnek a tartalmát, amit Miheil Szaakasvili grúz államfővel folytatott. Ezzel kapcsolatban amerikai tisztviselők utóbb úgy idézték az amerikai elnököt, hogy a Medvegyevvel folytatott megbeszélés célja volt csökkenteni azokat a félreértéseket, amelyek esetleg nem kívánt következményekkel járhatnak. Obama és Medvegyev megvitatta az Egyesült Államok és Oroszország által idén áprilisban Prágában aláírt START nukleáris leszerelési megállapodást is, amely a két ország nukleáris robbanófejeinek 30 százalékos csökkentését és a kölcsönös ellenőrzések átláthatóbbá tételét irányozza elő. A megállapodást az amerikai szenátusnak még ratifikálnia kell. Amerikai kormányzati tisztviselők később azt is közölték, hogy a találkozót Obama kezdeményezte, és azt az amerikai elnök nagyon szívélyesnek értékelte. |
A NATO elképzelései azonban – korábbi közlések szerint – nem is azt célozták, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódjon a NATO-éval. A NATO tervei szerint is két külön rendszer maradna a NATO- és az orosz szisztéma, és az oroszok nem kaphatnak működtetési jogosítványokat a NATO-rendszerben. Adatcseréről azonban lehet szó annak érdekében, hogy „mindenki tisztábban és szélesebben lássa, mi a helyzet az égbolton” – fogalmazott a NATO-csúcson az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája.
Rasmussen mindenesetre „egy napon” elképzelhetőnek tartja – mint fogalmazott – „az együttműködést rakéták lelövésében”. A NATO és Oroszország biztonsága „oszthatatlan”– jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz.
Bejelentette azt is, hogy előrelépés történt azoknak a NATO-kéréseknek az ügyében, amelyek az Afganisztánnal kapcsolatos orosz támogatás erősítését célozzák. Konkrétan az orosz területen áthaladó vasúti utánpótlás-szállítással kapcsolatos témát említette.
Oroszország nem csupán a rakétavédelemben, hanem más kérdésekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a feltételt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek – hangsúlyozta a NATO–Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatóján Medvegyev.
Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mondta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről „nyitott az ajtó” a további párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország. „Leküzdöttük a közelmúlt nehézségeit” – utalt a kétoldalú kapcsolatoknak az orosz–grúz háború nyomán bekövetkezett visszaesésére.
A NATO vezetői szombaton abban is megegyeztek, hogy a jövő év első felében megkezdik a biztonsági feladatok fokozatos átadását az afgán hadseregnek és rendőrségnek. A folyamat várhatóan 2014-ben fejeződik be, de Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról biztosította a kabuli kormányt, hogy a szervezet ezután sem szűnik meg támogatni Afganisztánt. A tálibok tegnap „a kudarc jeleként” értékelték az Egyesült Államok számára a NATO afganisztáni csapatkivonási tervét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Valós lehetősége van annak, hogy Európa orosz agresszióval néz majd szembe – jelentette ki Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos hétfőn Brüsszelben.
Politikai és jogi lépéseket helyezett kilátásba Teherán Romániával szemben annak nyomán, hogy Bukarest logisztikai támogatást hagyott jóvá az Egyesült Államoknak az Irán ellen folytatott katonai fellépés keretében.
Donald Trump amerikai elnök szerint nagyon rosszat tenne a NATO jövőjének, ha a szövetségesek nem segítenének az Irán által lezárt Hormuzi-szoros megnyitásában.
Az EU határozott, és nem akar orosz energiát importálni – közölte Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa Brüsszelben hétfőn.
A legnagyobb francia ellenzéki párt, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés több közepes méretű városban is az élen végzett a franciaországi helyhatósági választások vasárnapi első fordulójában.
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Látogatottsági adatok