Oroszország–NATO-közeledés

Medvegyev történelmi jelentőségűnek mondta országa és a NATO egymáshoz való közeledését. A 28 NATO-ország állam-, illetve kormányfője – a lisszaboni NATO-csúcsértekezlet második napján – a NATO–Oroszország Tanács keretében találkozott Medvegyevvel.

Ez volt az első találkozó az orosz államfővel ilyen keretek közt azóta, hogy a 2008. augusztusi orosz–grúz háború lehűtötte a kapcsolatokat. A NATO azt javasolta, hogy vizsgálják meg az együttműködés lehetőségét és indokoltságát a NATO által megteremtendő európai rakétavédelmi rendszer és az orosz rakétavédelem között.

Az ajánlat tehát arra irányult, hogy első lépcsőben üljenek le a szakértők, és tekintsék át, mit lehet és érdemes kivitelezni a rakétavédelmi együttműködésben. Ezt Medvegyev elfogadta, ám több médiakommentátor azt emelte ki lisszaboni beszámolójában: az orosz elnök nem mondta ki azt, hogy az orosz rakétavédelem ténylegesen hozzákapcsolódik majd a NATO ma még csak megteremtendő rendszeréhez.

A NATO elképzelései azonban – korábbi közlések szerint – nem is azt célozták, hogy az orosz rakétavédelmi rendszer integrálódjon a NATO-éval. A NATO tervei szerint is két külön rendszer maradna a NATO- és az orosz szisztéma, és az oroszok nem kaphatnak működtetési jogosítványokat a NATO-rendszerben. Adatcseréről azonban lehet szó annak érdekében, hogy „mindenki tisztábban és szélesebben lássa, mi a helyzet az égbolton” – fogalmazott a NATO-csúcson az észak-atlanti szervezet egyik diplomatája.

Rasmussen mindenesetre „egy napon” elképzelhetőnek tartja – mint fogalmazott – „az együttműködést rakéták lelövésében”. A NATO és Oroszország biztonsága „oszthatatlan”– jelentette ki a NATO-főtitkár az ülésen, mintegy megadva az alaphangot a NATO és Oroszország közötti, alapvetően megváltozott viszonyhoz.

Bejelentette azt is, hogy előrelépés történt azoknak a NATO-kéréseknek az ügyében, amelyek az Afganisztánnal kapcsolatos orosz támogatás erősítését célozzák. Konkrétan az orosz területen áthaladó vasúti utánpótlás-szállítással kapcsolatos témát említette.

Oroszország nem csupán a rakétavédelemben, hanem más kérdésekben is kész a NATO-val az együttműködésre, ám azt a feltételt támasztja, hogy tekintsék őt egyenrangú félnek – hangsúlyozta a NATO–Oroszország Tanács ülése utáni sajtótájékoztatóján Medvegyev.

Az egyenrangúságot a partnerség előfeltételének mondta, és ezzel együtt hangsúlyozta: orosz részről „nyitott az ajtó” a további párbeszéd előtt. Dmitrij Medvegyev történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy a lisszaboni tanácskozáson közeledett egymáshoz a NATO és Oroszország. „Leküzdöttük a közelmúlt nehézségeit” – utalt a kétoldalú kapcsolatoknak az orosz–grúz háború nyomán bekövetkezett visszaesésére.

A NATO vezetői szombaton abban is megegyeztek, hogy a jövő év első felében megkezdik a biztonsági feladatok fokozatos átadását az afgán hadseregnek és rendőrségnek. A folyamat várhatóan 2014-ben fejeződik be, de Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár arról biztosította a kabuli kormányt, hogy a szervezet ezután sem szűnik meg támogatni Afganisztánt. A tálibok tegnap „a kudarc jeleként” értékelték az Egyesült Államok számára a NATO afganisztáni csapatkivonási tervét.