
Moldova szakadár régiója, a Dnyszter Menti Köztársaság Oroszországhoz csatolását kezdeményezte Mihail Burla, a terület törvényhozásának elnöke – adta hírül kedden a moldovai sajtó.
2014. március 18., 18:262014. március 18., 18:26
A Digi 24 bukaresti hírcsatorna emellett úgy tudja, hogy Mihail Formuzal, az autonóm Gagauzia vezetője is hasonló kéréssel fordult Moszkvához.
A híradások szerin Mihail Burla Szergej Nariskinhez, az orosz parlament alsóházának, a dumának az elnökéhez fordult azzal a kérdéssel, hogy Moszkva vizsgálja meg Transznisztria Oroszországhoz való csatlakozásának lehetőségét. Burla emlékeztet: Transznisztriában az orosz a hivatalos nyelv, és 200 ezer orosz állampolgár él ott.
A tiraszpoli kormány 2006-ban már kiírt egy referendumot a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, amikor a résztvevők 97,2 százaléka voksolt az Oroszországhoz való csatlakozásra, annak eredményét azonban a nemzetközi közösség nem ismerte el.
Nicolae Timofti moldovai elnök kedden úgy nyilatkozott: az ilyen kezdeményezések nem hoznak semmi jót sem Moldova, sem Oroszország számára. Egyben leszögezte: a krími népszavazás eredményét Moldova nem ismeri el, mivel törvénytelennek tartja a referendumot.
Mint ismeretes, a többségében orosz ajkúak lakta, mintegy 500 ezres lakosságú Transznisztria 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét, majd rövid fegyveres konfliktus után 1992-ben olyan békemegállapodás született, amely nyomán Moldova nem tud beleszólni a transznisztriai ügyekbe.
Bár Moszkva gazdaságilag támogatja a szakadár területet, a világ többi országához hasonlóan nem ismerte el a tartomány függetlenségét. Iurie Leancă moldovai miniszterelnök a közelmúltban úgy nyilatkozott: a katalánokéhez hasonló, széles körű önrendelkezést ajánlanak fel Transznisztriának. A tiraszpoli vezetés azonban nem fogadta kedvezően az ajánlatot.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
szóljon hozzá!