2009. február 27., 09:122009. február 27., 09:12
A lap a Gazprom keddi igazgatótanácsi ülésén elhangzottakat meg nem nevezett forrásra hivatkozva idézte. Eszerint Andrej Kruglov, a konszern gazdasági-pénzügyi osztályának vezetője kijelentette, hogy ha a Naftogaz 7-éig nem fizet, 8-án el kell zárni a csapot. Egy magas beosztású másik forrás azt mondta: „A Gazprom teljesíti a fogyasztókkal szembeni kötelezettségeit, és megfelelő mennyiségben szállít gázt, de a Naftogaznak kevesebbet ad majd, mert az ukrán vállalat nem fogja ingyen kapni a gázt”. A Naftogaz azért nem tud fizetni, mert a hazai fogyasztók, elsősorban a távfűtőművek az esedékes összegnél jóval többel – február 20-i tájékoztatás szerint 558 millió dollárnak megfelelő összeggel – tartoznak, s nekik viszont a helyi önkormányzatok nem fizetnek. Csak a Kijevenergo tartozása állítólag mintegy 117 millió dollárnak felel meg.
A körbetartozáson felső utasításokkal nem lehet változtatni, mert a hatalmi ágak viszályai közepette a helyi kormányzók és polgármesterek senkire sem hallgatnak, csak saját fejük után mennek, írta a Kommerszant egy ukrán parlamenti képviselőt idézve. A lap szakértőket idézve azt írta, hogy az aktuális problémát csakis az oldhatja meg, ha a Naftogazt kisegíti az ukrán állam, vagy ha ukrán állami bankok hitelt nyújtanak, mert korábbi külföldi hitelezőire – a Crédit Suisse-re, a Deutsche Bankra és az Alpha Bankra – különböző okokból nem számíthat. Az ukrán állami Oscsadbank elnöke kijelentette, hogy kész hitelt nyújtani a Naftogaznak, de csak ha ehhez az eszközöket megkapja az Ukrán Nemzeti Banktól. A központi bank viszont azt közölte, hogy a Naftogaz a Gazprommal esedékes elszámoláshoz 400 millió dollárt vásárol nála, de arról nem szólt, hogy miből teszi ezt. Az ukrán importőrnél egy forrás azt mondta a lapnak, hogy a Naftogaz a határidőre 100–160 millió dollárt össze tud szedni, de arról nem szólt, hogy a hiányzó részt miből szándékoznak fedezni.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.