„Együttműködésen alapuló és konkrét eredményekkel járó kapcsolatot szeretnénk Oroszországgal\" - mondta Hillary Clinton gy washingtoni NATO-konferencián helyi idő szerint hétfőn. Kiemelte, hogy a NATO nem fenyegeti Oroszországot, sőt Moszkva és az észak-atlanti szövetség alapvetően ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül.
A február elején Moszkvában közzétett új orosz katonai doktrína szerint a NATO bővítése veszélyezteti Oroszország biztonságát.
A washingtoni konferencián részt vevő Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ugyancsak hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség nem Moszkva ellensége, egyáltalán nincs szándékában megtámadni Oroszországot. Hozzátette: úgy véli, hogy nem felel meg a valóságnak az orosz katonai doktrína azon megállapítása, hogy a NATO veszélyezteti Oroszország biztonságát.
Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete kedden az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva úgy kommentálta Hillary Clinton nyilatkozatát, hogy Oroszország bizonyosan nem csatlakozhat a jelenlegi NATO-hoz, amelyben az Egyesült Államok monopolhelyzetben van, de az esetleges csatlakozás gondolata jóval nagyobb érdeklődést válthat majd ki, ha a szervezet mély evolúción megy át, és az európai és nemzetközi biztonságot garantáló rendszerré alakul.
Rogozin kifejtette: ma a washingtoni szerződés (a NATO alapító okirata) kollektív védelmet rögzítő 5. cikkelye nyomán a „NATO világrendőrséggé válik, amely kész megvédeni a Nyugat érdekeit messze a saját felelősségi térségének földrajzi határain túl”. „Szemmel látható a NATO funkcióinak globalizálódása, bástyáinak elhelyezése messze a Nyugat határain túl. Mindezt nagyon nehéz összhangba hozni a NATO-ban való perspektivikus orosz részvételről szóló kijelentésekkel” – mondta a nagykövet.
Kijelentette: ha a jelenlegi irányzat fennmarad, Oroszországnak egyetlen lehetősége rugalmas koalíciókat építeni saját biztonságának garantálására, és részt venni a NATO azon programjaiban, ahol az érdekek objektíve egybeesnek. Rogozin szerint a mindenkori koalíciókat a megoldandó konkrét feladat határozza meg, például bizonyos feszültségek megszüntetése vagy veszélyek közömbösítése.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.