„Együttműködésen alapuló és konkrét eredményekkel járó kapcsolatot szeretnénk Oroszországgal\" - mondta Hillary Clinton gy washingtoni NATO-konferencián helyi idő szerint hétfőn. Kiemelte, hogy a NATO nem fenyegeti Oroszországot, sőt Moszkva és az észak-atlanti szövetség alapvetően ugyanazokkal a kihívásokkal szembesül.
A február elején Moszkvában közzétett új orosz katonai doktrína szerint a NATO bővítése veszélyezteti Oroszország biztonságát.
A washingtoni konferencián részt vevő Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár ugyancsak hangsúlyozta, hogy a katonai szövetség nem Moszkva ellensége, egyáltalán nincs szándékában megtámadni Oroszországot. Hozzátette: úgy véli, hogy nem felel meg a valóságnak az orosz katonai doktrína azon megállapítása, hogy a NATO veszélyezteti Oroszország biztonságát.
Dmitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete kedden az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva úgy kommentálta Hillary Clinton nyilatkozatát, hogy Oroszország bizonyosan nem csatlakozhat a jelenlegi NATO-hoz, amelyben az Egyesült Államok monopolhelyzetben van, de az esetleges csatlakozás gondolata jóval nagyobb érdeklődést válthat majd ki, ha a szervezet mély evolúción megy át, és az európai és nemzetközi biztonságot garantáló rendszerré alakul.
Rogozin kifejtette: ma a washingtoni szerződés (a NATO alapító okirata) kollektív védelmet rögzítő 5. cikkelye nyomán a „NATO világrendőrséggé válik, amely kész megvédeni a Nyugat érdekeit messze a saját felelősségi térségének földrajzi határain túl”. „Szemmel látható a NATO funkcióinak globalizálódása, bástyáinak elhelyezése messze a Nyugat határain túl. Mindezt nagyon nehéz összhangba hozni a NATO-ban való perspektivikus orosz részvételről szóló kijelentésekkel” – mondta a nagykövet.
Kijelentette: ha a jelenlegi irányzat fennmarad, Oroszországnak egyetlen lehetősége rugalmas koalíciókat építeni saját biztonságának garantálására, és részt venni a NATO azon programjaiban, ahol az érdekek objektíve egybeesnek. Rogozin szerint a mindenkori koalíciókat a megoldandó konkrét feladat határozza meg, például bizonyos feszültségek megszüntetése vagy veszélyek közömbösítése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Látogatottsági adatok