
Fotó: Képernyőfelvétel
Az Ukrajnától elcsatolt Herszon megye orosz hatóságai kedden azt javasolták a helyi lakosoknak, hogy „egy időre távozzanak más oroszországi régiókba”.
2022. október 14., 16:072022. október 14., 16:07
2022. október 14., 16:232022. október 14., 16:23
Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője pénteki Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy a civilek távozása mozgásteret biztosítana a hadseregnek „a terület ukrán fegyveres erőktől való megtisztításához”.
„Herszon megye (ukrán) lövetése elsősorban a civilek számára veszélyes. Annak érdekében, hogy a területnek az ukronáciktól és a nyugati zsoldosoktól való megtisztítása során elkerüljük az áldozatokat Herszon régió civil lakossága körében, Herszon megye közigazgatása határozottan azt javasolja, hogy az emberek éljenek a humanitárius célú elutaztatás lehetőségével, pihenés és gyógyulás céljából” – írta Sztremouszov.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye megbízott kormányzója csütörtökön arra kérte az orosz vezetést, hogy szervezze meg a lakosok biztonságos régiókba való távozását az ukrán csapatok mindennapos rakétatámadásai miatt. Szaldo pénteken arról számolt be, hogy 350 lakos jelezte: kész lenne élni a felkínált elutazási lehetőséggel.
A kormányzó egyébként azt állította, hogy az orosz erők minden irányból visszaverik az ukrán támadásokat. Szaldo szerint a lakosok csak saját akaratukból távozhatnak.
Rogyion Mirosnyik, az Oroszországhoz csatolt Luhanszki Népköztársaság moszkvai képviseletének vezetője azt mondta, hogy a luhanszki régióban lévő Szvatovénél az ukrán fegyveres erők 30–35 ezer embert vontak össze. Mirosnyik szerint „az amerikaiak követelik a mielőbbi bevetésüket”, hogy eredményeket tudjanak felmutatni a november elején esedékes félidős választások előtt.
Andrej Marocsko, a luhanszki „népi milícia” szóvivője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy a donyecki régióban lévő Artemivszkba (Bahmutba) az ukrán hadvezetés erősítést, többek között külföldi „zsoldosokat” vezényelt. Azt mondta a RIA Novosztyi hírügynökségnek, hogy az ostromlott városban az ukrán erők a nyugati és az északnyugati részekre húzódtak vissza.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) közölte, hogy az oroszországi Belgorod megyében, Oktyabrszkoje községben csütörtökön történt hadianyagraktár-robbanásnak vannak halottjai és sebesültjei. A robbanást a helyi hatóságok szerint tüzérségi támadás okozta. Az orosz légvédelem ugyanebben a régióban, a Novooszkolszki járásban lelőtt egy rakétát, amelynek darabjai megrongálták az ottani vasútvonal elektromos vezetékét. A vonalon a forgalmat leállították. A helyi hatóságok több, orosz ellenőrzés alá került településről tettek bejelentést pénteken ukrán tüzérségi támadásról. Mariupolban működésbe lépett a légvédelem.
Az orosz hatóságokkal szemben egy herszoni képviselő szerint a megszálló oroszok ukrán állampolgárokat próbálnak a herszoni régióból a Krím félszigetre irányítani, hogy miután az ukrán fegyveres erők felszabadítják a térséget, túsznak használják őket. Szerhij Hlany, a dél-ukrajnai megye tanácsának képviselője pénteki sajtótájékoztatóján beszélt erről, amelyről az Interfax-Ukrajina hírügynökség tudósított.
Hlany arra reagált, hogy az orosz kormány segítséget ígért csütörtökön az ukrán ellentámadás fókuszában lévő Herszon megye azon lakosainak, akik „Oroszország más régióiba” szeretnének utazni.
Emlékeztetett arra, hogy ugyanez történt a keleti országrészben lévő Harkiv megyében is, amikor az ideiglenesen megszállt területről Oroszországba küldték a gyerekeket, és az orosz megszállás felszámolása után a gyerekeket nem adták vissza szüleiknek. Hlany szerint a megszállók tulajdonképpen visszatartják a térség lakóinak távozását is a megszállt területről.
Ihor Terehov harkivi polgármester arról adott hírt, hogy napközben az orosz erők rakétacsapást mértek a városra. Egyelőre annyit közölt, hogy négy rakétát lőttek ki a megyeközpontra, ahol robbanások történtek. Áldozatokról még nincs információ.
A délkeleti országrészben lévő Zaporizzsjára is rakétákat lőttek ki az orosz erők péntek reggel. Olekszandr Sztaruh, a megye kormányzója a Telegram üzenetküldő alkalmazáson azt írta, hogy három Sz–300-as rakéta csapódott be a városban. A csapások infrastrukturális létesítményeket sújtottak. A becsapódások helyén tűz ütött ki. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt.
Ezen felül az elmúlt napon az ukrán hadsereg megsemmisített egyebek mellett 17 harci drónt.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!