Oroszország is felhasználja saját célokra a befagyasztott külföldi eszközöket válaszul a Nyugat hasonló lépésére

Storm Shadow rakétákkal is lőtte Oroszországot Ukrajna
Ukrajna szerdán először a brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétákkal támadott Oroszországon belüli célpontokat – írta egy orosz katonai blog és a Reuters, egy nappal azután, hogy Ukrajna amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Oroszországra.
Azt, hogy Ukrajna a brit gyártmányú rakétákat orosz terület ellen vetette be, egy névtelenséget kérő tisztségviselő megerősítette a Reutersnek. A brit média szerdán szintén saját forrásokra hivatkozva számolt be a manőverező robotrepülőgép bevetéséről.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó aem megerősíteni, sem cáfolni a brit gyártású rakéták bevetését. A CNN megkeresésére a brit védelmi minisztérium szóvivője sem erősítette meg az információt.
Amikor Umerovot arról kérdezték, hogy Ukrajna a Storm Shadow rakétákat Oroszországon belüli célpont ellen használta-e, azt válaszolta: „minden eszközt felhasználunk országunk védelmére, ezért nem megyünk bele a részletekbe. De csak azt vetjük be, amivel képesek vagyunk válaszolni”.
Umerov hozzátette: „Védekezni fogunk és viszonozzuk az ütéseket... minden rendelkezésre álló eszközzel”.
Egy orosz katonai blogger szerdán fényképeket tett közzé a Telegramon egy Storm Shadow rakétaszilánkról, azt állítva, hogy akár 12 rakétát is kilőttek az oroszországi Kurszk térségére.
Az orosz blog szerint a szilánkot az orosz Marino faluban fotózták le, amely körülbelül 45 kilométerre van az ukrán határtól. A töredéken a „Storm Shadow” felirat olvasható.

Kreml: Moszkvának fontos elérni a „különleges hadművelet” céljait
Az ukrajnai konfliktus befagyasztása elfogadhatatlan Oroszország számára, Moszkvának fontos, hogy elérje a „különleges hadművelet” céljait – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán újságíróknak.
Peszkov megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahogy azt korábban maga is többször elmondta, kész Ukrajnával a kapcsolatfelvételre és tárgyalásokra, akárcsak Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. Elmondta, hogy Putyin nem változtatta meg a szokásos napirendjét a brjanszki régió ellen keddre virradóra amerikai ATACMS rakétákkal végrehajtott támadás miatt.
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán főváros elleni rakétatámadás veszélyére való figyelmeztetését, és a kérdés megválaszolását az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta. A The Washington Post amerikai lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, amely szerint a távozó amerikai elnök, Joe Biden jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállítson Ukrajnának, azt mondta: nem tudja, ez mennyiben felel meg a valóságnak. „De ha egészében véve abból a tendenciából indulunk ki, amelyet a leköszönő amerikai kormányzat mutat: ők teljes mértékben elkötelezettek a háború folytatása mellett, és mindent megtesznek ennek érdekében a hátralévő idejükben” – mondta.
Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna aláírta a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ENSZ-egyezményt.
Elmondta, hogy megtörtént az új washingtoni orosz nagykövet kijelölése, és hamarosan megtörténik a kinevezése is. Nem zárta ki, hogy az új misszióvezető nevét az év vége előtt nyilvánosságra hozhatják. Abszurdnak, nevetségesnek és alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország áll a Balti-tenger térségében bekövetkezett vezetékszakadások mögött. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantására utalva, azt mondta, hogy abban a régióban nem Oroszország, hanem Ukrajna folytat szabotőr és terrorista tevékenységet.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Nacionalnaja Oborona című magazinnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem fogja megtorlatlanul hagyni egyes NATO-országok arra irányuló kísérleteit, hogy nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott, az orosz területek mélységébe irányuló csapásokban vegyenek részt. Azt mondta, hogy a Nyugat katonai és politikai elitjében egyre inkább teret nyer a felismerés Oroszország szándékainak komolyságát és azt illetően, hogy nagyobb önmérsékletre van szükségük,„nehogy közvetlen katonai konfliktusba keveredjenek országunkkal, ami számukra katasztrofális következményekkel járhat”.
Nariskin meglátása szerint Moszkva nukleáris doktrínájának módosítása, a nukleáris fegyver bevetését indokló esetek felsorolásának bővítése „gyakorlatilag kizárja”, hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren. Hangot adott álláspontjának, miszerint egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása a legértelmesebb kiút a nukleáris háború zsákutcájából, ahová szerinte az euroatlanti elitek tartanak.