Minden szinten. Nem csak a harctéren zajlik a háború: Oroszország a Nyugat lépésére válaszul szintén külföldi eszközöket fagyasztott be
Fotó: Facebook/Volodimir Zelenszkij
Oroszország elkezdte felhasználni a befagyasztott külföldi eszközöket, válaszul a barátságtalan országok hasonló intézkedéseire – jelentette ki Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter szerdán a Rosszija 1 tévécsatornán.
2024. november 21., 09:032024. november 21., 09:03
„Mi is pontosan ugyanúgy teszünk. Ha a nyugati országok úgy döntöttek, hogy felhasználják az eszközeinket és a vagyonunkból származó jövedelmeket, a megfelelő lépéseket az orosz fél is feltétlenül megteszi” – mondta Sziluanov Oroszország döntését indokolva.
A tárcavezető elmondta, hogy számos nyugati befektető és vállalat forrásait befagyasztották Oroszországban. Közölte, hogy az ezekből a vagyonokból származó bevételeket ugyanolyan eljárás szerint fogják felhasználni, mint ahogyan a Nyugat rendelkezik az orosz vagyonnal.
A RIA Novosztyi hírügynökség emlékeztetett rá, hogy
Mindemellett a letétkezelők ezeket nem használhatják fel a saját belátásuk szerint. A Tanács október végén jóváhagyta egy mintegy 35 milliárd euró összegű, legfeljebb 45 évre szóló kölcsön folyósítását Ukrajnának, amelyet a befagyasztott orosz állami vagyonból származó bevételekből fognak törleszteni.
Az ukrajnai háború kezdete óta az EU és a G7-országok Oroszország devizatartalékainak csaknem felét, mintegy 300 milliárd euró értékben befagyasztották. Mintegy 200 milliárd euró az unióban található, nagyrészt a belga Euroclear, a világ egyik legnagyobb elszámolási és klíringrendszerének számláin. Egy éve a cég közölte, hogy kilenc hónap alatt mintegy hárommilliárd eurót bevétel származott ezeknek a pénzeknek a befektetéséből.
Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: Oroszországnak is lehetősége van arra, hogy ne térítse vissza a nyugati országok pénzét.
Eközben a Biden-adminisztráció jóháhagyta gyalogsági aknák szállítását Ukrajna számára az orosz erők előrenyomulásának lassítására – erősítette meg Lloyd Austin védelmi miniszter szerdán.
Storm Shadow rakétákkal is lőtte Oroszországot Ukrajna
Ukrajna szerdán először a brit-francia gyártmányú Storm Shadow rakétákkal támadott Oroszországon belüli célpontokat – írta egy orosz katonai blog és a Reuters, egy nappal azután, hogy Ukrajna amerikai gyártmányú ATACMS rakétákat lőtt ki Oroszországra.
Azt, hogy Ukrajna a brit gyártmányú rakétákat orosz terület ellen vetette be, egy névtelenséget kérő tisztségviselő megerősítette a Reutersnek. A brit média szerdán szintén saját forrásokra hivatkozva számolt be a manőverező robotrepülőgép bevetéséről.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter szerdai sajtótájékoztatóján nem volt hajlandó aem megerősíteni, sem cáfolni a brit gyártású rakéták bevetését. A CNN megkeresésére a brit védelmi minisztérium szóvivője sem erősítette meg az információt.
Amikor Umerovot arról kérdezték, hogy Ukrajna a Storm Shadow rakétákat Oroszországon belüli célpont ellen használta-e, azt válaszolta: „minden eszközt felhasználunk országunk védelmére, ezért nem megyünk bele a részletekbe. De csak azt vetjük be, amivel képesek vagyunk válaszolni”.
Umerov hozzátette: „Védekezni fogunk és viszonozzuk az ütéseket... minden rendelkezésre álló eszközzel”.
Egy orosz katonai blogger szerdán fényképeket tett közzé a Telegramon egy Storm Shadow rakétaszilánkról, azt állítva, hogy akár 12 rakétát is kilőttek az oroszországi Kurszk térségére.
Az orosz blog szerint a szilánkot az orosz Marino faluban fotózták le, amely körülbelül 45 kilométerre van az ukrán határtól. A töredéken a „Storm Shadow” felirat olvasható.
A Pentagon vezetője délkeleti-ázsiai útjának laoszi állomásán újságírók előtt azt közölte, hogy Joe Biden elnök döntését az orosz erők változó harctéri taktikája motiválta. Kifejtette, az orosz taktika megváltozásának lényege, hogy az offenzíva során a gépesített egységek helyett a gyalogságot helyezik előtérbe, amelyek előkészítik a terepet a gépesített erők számára.
– fogalmazott Austin, azt is hozzátéve, hogy Washington elvárja Ukrajnától, hogy az aknákat saját szuverén területének védelmére használja fel, és nem támadó hadművelet során. Az Egyesült Államok továbbá biztosítékokat vár Ukrajna részéről, hogy a taposóaknák telepítése során korlátozza a polgári lakosságot fenyegető kockázatokat.
A várakozások szerint az ukrán haderő Kelet-Ukrajnában használja majd a vitatott katonai eszközöket, a gyalogsági aknákat.
Joe Biden elnök a hétvégén, több hónap ellenkezést követően jóváhagyást adott Ukrajna számára arra, hogy Egyesült Államok által rendelkezésre bocsátott rakétákat Oroszország elleni mélységi támadásokra használjon fel.
Szerdán az amerikai védelmi minisztérium 275 millió dollár értékű újabb fegyverszállítmányt is bejelentett Ukrajna számára.
A védelmi minisztérium közleménye szerint az amerikai hadsereg készleteiből azonnal hozzáférhető katonai segítség többi között tartalmaz mobil rakétarendszerekben használatos eszközöket, különböző tüzérségi eszközöket, drónokat, kézifegyvereket és lőszereket, páncéltörő fegyvereket, valamint védőeszközöket kémiai, biológiai és nukleáris támadás esetére.
Kreml: Moszkvának fontos elérni a „különleges hadművelet” céljait
Az ukrajnai konfliktus befagyasztása elfogadhatatlan Oroszország számára, Moszkvának fontos, hogy elérje a „különleges hadművelet” céljait – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szerdán újságíróknak.
Peszkov megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahogy azt korábban maga is többször elmondta, kész Ukrajnával a kapcsolatfelvételre és tárgyalásokra, akárcsak Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. Elmondta, hogy Putyin nem változtatta meg a szokásos napirendjét a brjanszki régió ellen keddre virradóra amerikai ATACMS rakétákkal végrehajtott támadás miatt.
A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán főváros elleni rakétatámadás veszélyére való figyelmeztetését, és a kérdés megválaszolását az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta. A The Washington Post amerikai lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, amely szerint a távozó amerikai elnök, Joe Biden jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállítson Ukrajnának, azt mondta: nem tudja, ez mennyiben felel meg a valóságnak. „De ha egészében véve abból a tendenciából indulunk ki, amelyet a leköszönő amerikai kormányzat mutat: ők teljes mértékben elkötelezettek a háború folytatása mellett, és mindent megtesznek ennek érdekében a hátralévő idejükben” – mondta.
Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna aláírta a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ENSZ-egyezményt.
Elmondta, hogy megtörtént az új washingtoni orosz nagykövet kijelölése, és hamarosan megtörténik a kinevezése is. Nem zárta ki, hogy az új misszióvezető nevét az év vége előtt nyilvánosságra hozhatják. Abszurdnak, nevetségesnek és alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország áll a Balti-tenger térségében bekövetkezett vezetékszakadások mögött. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantására utalva, azt mondta, hogy abban a régióban nem Oroszország, hanem Ukrajna folytat szabotőr és terrorista tevékenységet.
Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Nacionalnaja Oborona című magazinnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem fogja megtorlatlanul hagyni egyes NATO-országok arra irányuló kísérleteit, hogy nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott, az orosz területek mélységébe irányuló csapásokban vegyenek részt. Azt mondta, hogy a Nyugat katonai és politikai elitjében egyre inkább teret nyer a felismerés Oroszország szándékainak komolyságát és azt illetően, hogy nagyobb önmérsékletre van szükségük,„nehogy közvetlen katonai konfliktusba keveredjenek országunkkal, ami számukra katasztrofális következményekkel járhat”.
Nariskin meglátása szerint Moszkva nukleáris doktrínájának módosítása, a nukleáris fegyver bevetését indokló esetek felsorolásának bővítése „gyakorlatilag kizárja”, hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren. Hangot adott álláspontjának, miszerint egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása a legértelmesebb kiút a nukleáris háború zsákutcájából, ahová szerinte az euroatlanti elitek tartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország nem fogja „befagyasztani” az ukrajnai katonai műveleteket anélkül, hogy a háború „mélyebb okait” kezelné – jelentette ki Mihail Galuzin külügyminiszter-helyettes.
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!