
Hárít. Zaharova, az orosz külügy szóvivője bírálta a két orosz diplomata kiutasítását, szerinte semmi közük a romániai történésekhez
Fotó: Oroszország romániai nagykövetsége
Bírálta Romániát az orosz külügyminisztérium, amiért a román külügy szerdán kiutasított két orosz diplomatát Romániából.
2025. március 07., 13:412025. március 07., 13:41
A bírálatot Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő fogalmazta meg csütörtökön.
„Ami Bukarest rögeszméjét illeti, hogy minden belpolitikai problémában és belpolitikai vitában «orosz nyomokat» keres, van ebben valami újdonság? Nem. Mi már többször visszautasítottuk az alaptalan spekulációkat, és még egyszer világosan kimondjuk:
– mondta Zaharova.

A hazaárulási gyanújával szerdán őrizetbe vett hat személy kapcsolatban állt a két orosz diplomatával, akit nemkívánatos személynek nyilvánítottak és kiutasítottak Romániából – közölte csütörtökön a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
„A Romániában uralkodó politikai körök továbbra is makacsul az eszkaláció útját követik” – fogalmazott Zaharova , elítélve a román hatóságok »megalapozatlan döntését« a két orosz diplomata kiutasításáról.
– figyelmeztetett Zaharova a TASZSZ hírügynökség szerint.

Moszkva megtorolja, hogy Bukarest egy orosz katonai attasét és helyettesét nemkívánatos személlyé nyilvánította – közölte egy külügyminisztériumi tisztségviselő.
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium szerdán jelentette be, hogy a román hatóságok úgy döntöttek, hogy „a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménybe ütköző tevékenység” miatt nem kívánatos személynek nyilvánítják az Oroszországi Föderáció bukaresti katonai attaséját és helyettesét.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint mindketten kémtevékenységet folytattak.

A román hatóságok nem kívánatos személynek nyilvánították és kiutasították az országból Viktor Makovszkijt, Oroszország bukaresti nagykövetségének katonai attaséját és helyettesét, Jevgenyij Ignatijevet.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
szóljon hozzá!