Orosz gázháború Európa ellen?

A visszaesés egyik lehetséges oka, hogy Oroszország feltölti tározóit, és ezért kevesebb gázt tud szállítani Európába – mondta Bernhard Painz, a felügyelet illetékese az ORF osztrák köztelevízió híradójában (Zeit im Bild). A gázmennyiség visszaesése a normális ingadozás keretein belül van – nyilatkozott az osztrák OMV csoport szóvivője az osztrák közszolgálati rádió péntek reggeli műsorában. 

A lengyel állami olaj- és gázkonszern (PGNiG) szerdán jelentette be, hogy az orosz gáz mennyisége 45 százalékkal csökkent. A Gazprom orosz gázipari cég szerdán azt állította, hogy nem csökkentette lengyel gázexportját, az energiahordozó mennyisége az előző napokhoz hasonlóan, a hét elején is 23 millió köbméter volt.

Az E.ON német energiaipari konszern ugyancsak azt közölte, hogy kissé kevesebb földgáz érkezett Oroszországból. Csütörtökön Szlovákia jelezte, hogy 10 százalékkal kevesebb orosz gázt kapott. Egyelőre még nem tisztázott, hogy technikai vagy kereskedelmi jellegű ok miatt csökkentet-e a gáz mennyisége.

Válasz az uniós szankciókra?

A gázmennyiség csökkenése válasz lehet az ukrajnai helyzet miatt az Európai Unió tagállamai által oroszországra kivetett szankciókra, amelyek pénteken léptek életbe, miután megjelentek az EU hivatalos közlönyében. Az orosz tiltakozás és fenyegetőzések ellenére hatályba lépett szankciók az orosz védelmi és energiaipar hat óriásvállalatát, illetve állami tulajdonban lévő nagybankját érintik, továbbá beutazási és pénzügyi korlátozásokat fogalmaznak meg újabb 24 magánszeméllyel szemben.

Lavrov: Ukrajna semlegessége \"alapvető ügy\" Moszkva számára
Ukrajna semlegessége \"alapvető kérdés\" Moszkva számára, az ennek megváltoztatására irányuló erőfeszítések mögött pedig az Egyesült Államok áll, amelynek az a célja, hogy éket verjen Oroszország és Európa közé – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton. Lavrov az Ukrajna semleges státusának megváltoztatását előirányzó törvénytervezetről szólva úgy fogalmazott, hogy az el nem kötelezettség képviseli legjobban \"az ukrán nép, a környező országok és az európai biztonság\" érdekeit. 
A kérdéses törvénytervezetet – amely a semlegesség feladása mellett az ukrán NATO-csatlakozás felújítását tartalmazza – múlt hónapban nyújtotta be Arszenyij Jacenyuk kormánya. A miniszterelnök az utóbbi időben gyakran hangoztatta, hogy Ukrajna biztonsága csak a NATO-hoz való csatlakozás által biztosítható az \"orosz agresszióval\" szemben, bár az atlanti szövetség szeptember eleji csúcsértekezletén elzárkózott az ukrán csatlakozás lehetőségétől.
\"Számunkra (a semlegesség) alapvető kérdés. (Jacenyuk) nem saját állama érdekeit képviseli, hanem azokét, akik viszályt akarnak szítani az ukrán és az orosz nép között, és éket akarnak verni Oroszország és Európa közé. Ez elsősorban Washington, az Egyesült Államok nem is titkolja ezt\" – mondta az orosz diplomácia vezetője egy tévéinterjúban.

A gazdasági büntetőintézkedések értelmében az orosz Rosznyefty és a Transznyefty olajipari cég, illetve a Gazprom gázóriás olajipari üzemága nem juthat finanszírozási lehetőséghez az európai pénzpiacokon. Az orosz hadiipari vállalatok közül a MiG és Szuhoj harci gépeket gyártó United Aircraft Corporation, a harckocsikat előállító Uralvagonzavod, valamint az orosz hadsereget légi szállító járművekkel, köztük harci helikopterekkel ellátó Oboronprom kárvallottja a szankcióknak. Ugyancsak feketelistára került a híres kézifegyvereket, a Kalasnyikovokat gyártó orosz vállalat is, amely az uniós korlátozások nyomán nem juthat hozzá hadiipari célokra is alkalmas nyugat-európai technológiához.

Az uniós intézkedések értelmében újabb 24 magánszemély került fel az EU-tagállamok területére történő beutazási tilalommal, illetve ottani bankbetéteik befagyasztásával sújtott személyek listájára. A szankcionált magánszemélyek között vannak kelet-ukrajnai szakadár vezetők, a krími kormányzat tagjai, valamint orosz döntéshozók és oligarchák – derült ki az Európai Tanács tájékoztatójából. Az intézkedések mások mellett érintik Szergej Csemezovot, az orosz állami tulajdonban lévő Rosztyeh nagyvállalat tulajdonosát is, akit Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló személyként tartanak számon.

Lavrov: Brüsszel szankcióival megszakítja a békefolyamatot

Az Európai Unió gátolja a béke megteremtését Ukrajnában azzal, hogy szigorítja a kényszerintézkedéseket Moszkva ellen – idézte pénteken Szergej Lavrov orosz külügyminisztert az Interfax orosz hírügynökség. \"(Szankciókról szóló) döntést hozni abban a pillanatban, amikor a békefolyamat megszilárdulna, azt jelenti, hogy (Brüsszel) olyan utat választott, amely megszakítja a békefolyamatot\" – mondta a külügyi tárcavezető a Russia 1 orosz állami televíziónak.

Hozzátette, hogy Oroszország \"megfontoltan, megfelelően és legfőképpen érdekeinek védelme szempontjából\" válaszol majd a szankciókra.

Kiújultak a harcok Donyecknél

Eközben kiderült: a tűzszüneti megállapodás ellenére kiújultak a harcok az ukrán hadsereg és az oroszbarát szakadárok között Donyeck repülőterénél szombaton. A biztonsági erők kezén lévő donyecki reptér péntek éjszaka óta tüzérségi tűz alatt áll. A Reuters hírügynökség szerint szombat délután ágyúzás hangja hallatszott a város északi része felől, és a reptér felett fekete füst gomolygott.
A kijevi vezetés arról számolt be, hogy a biztonsági erők sikeresen visszaverték a felkelők támadását a repülőtérnél.

Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője először ismerte el szombaton a tűzszünet múlt hét pénteki hatályba lépése óta, hogy a hadsereg szakadárokkal végzett. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol városánál tizenkét felkelőt öltek meg, akik állítólag felderítést folytattak. Liszenko azt is közölte, hogy a fegyvernyugvás életbe lépése óta hat ukrán katona halt meg összecsapásokban.

Az EBESZ eközben arról számolt be, hogy 220 – Moszkva közlése szerint humanitárius segélyt szállító – kamion lépte át az ukrán határt. Az ukrán hatóságok és a vöröskereszt megfigyelői egyetlen kamion rakományát sem ellenőrizték.