Orbán: adósság volt az állampolgárság

2004. december 5-ének szégyenfoltja tisztításra várt, az állampolgársági törvény módosítása lehetővé teszi a határon túli magyarok számára, hogy letelepedés nélkül kapják meg az állampolgárságot – jelentette ki tegnap Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten, a Professzorok Batthiány Körének felkérésére megtartott beszédében, amelyben kormánya első száz napjának megvalósításait értékelte ki. Orbán kijelentette: az állampolgárság megszerzésének egyszerűsítésével „nyomasztó lelki terhet tettünk le a saját és a nemzet válláról is”.

Olyan energiákat szabadítottunk fel, amelyek sikeresebbé tehetik a magyarokat határon túl és Magyarországon egyaránt – mondta Orbán Viktor (képünkön). A kormányfő beszédében ugyanakkor elsősorban gazdasági kérdésekre tért ki. Szerinte büszkeségre ad okot, hogy milyen gyorsan és milyen széles egyetértéssel szakítottak az emberek az utópiák korszakával, és tették le az alapjait a nemzeti együttműködés rendszerének.

Azt mondta: a megelőző nyolc év reményvesztettségével leszámolva rég nem látott egységben hoztak fontos döntéseket a magyarok. Emberek kritikus tömege vállalta, hogy szembenéz a valósággal az utóbbi évek utópiájának delíriuma után – fogalmazott. Orbán a kettős állampolgárság mellett az új kormányzati struktúrát és a politikusok létszámának csökkentését is az általa vezetett nemzeti ügyek kormányának eredményei között említette.

A kormányfő beszédében azt mondta: ez az első kormány, amelynek programja megegyezik a kormánypárt választási programjával. 1990 óta sosem volt ilyen kevés minisztérium és miniszter, mint most: s ezzel létrejött az új kormányzati struktúra. A kormány első száz napja alatt 55 törvényt fogadott el az Országgyűlés; négy évvel ezelőtt 19 volt ez a szám – sorolta Orbán Viktor. „Száz nap alatt a mostani kormány a nemzeti ügyek tekintetében több eredményt ért el, mint amennyi eredmény és változás az előző nyolc évben történt” – jelentette ki.

A gazdasági ügyek kapcsán Orbán Viktor úgy vélte: a 2002-ben hatalomra került kormány „politikai bűnt” követett el, amikor külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozott, s ezzel megkezdte az ország újabb kori eladósítását. 2011-ben, a következő költségvetési évben 2858 milliárd forintot kell majd az országnak adósságként visszafizetnie – mutatott rá a miniszterelnök, aki felidézte: a rendszerváltás után közmegegyezés volt a pártok között arról, hogy soha többet nem fordulhat elő, hogy az aktuális kormányok külföldről felvett hitelekből jóléti kiadásokat finanszírozzanak.

„A bankadó bevezetése és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való tárgyalás története mutatja, hogy a nemzeti ügyek kormánya kitart a gazdasági önrendelkezés mellett” – közölte Orbán. A kormányfő a jövő tétjének nevezte az elszámoltatást. Leszögezte: folytatni kívánja a nyár elején megindított nemzeti konzultációk sorozatát. A kormányfő beszédét azzal a szófordulattal zárta – szembeállítva az előző kormányzatok utópiák iránti vonzalmát a realitással –, hogy „éljen a valóság”.