Orbán Viktor: nem kérdéses a választójog

A kedd esti adásban a politikus kifejtette: az nyilvánvaló, hogy az emberek a határon túli magyarokkal való összetartozást az egyik legfontosabb értéknek tekintik. „Szerintem ennek természetes eszköze a választójog” – közölte, kijelentve: nem az a kérdés, hogy van-e választójoguk a határon kívül élő magyaroknak, hanem, hogy azt milyen formában tudják kifejezni. A határon túli magyarok szavazati jogáról a választójogi törvény rendelkezik majd.

Mint arról beszámoltunk, a könynyített honosítás bevezetése kapcsán merült fel, hogy a határon túli, újonnan magyar állampolgárrá vált személyek szavazati jogot is kapjanak, vagy ne.  Ennek kapcsán Semjén Zsolt nemzeti ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes jelentette ki azt, hogy nem létezhet A és B kategóriájú magyar állampolgárság. Ezt azóta több kormányzati politikus is megerősítette, és Orbán Viktor mostani kinyilatkoztatása azt jelenti, hogy a szülőföldjük elhagyása nélkül magyar állampolgárrá vált határon túli magyarok is részt vehetnek majd a magyarországi választásokon. Ennek a mikéntjéről az új választási törvény határoz majd, a lehetőségek között a pártlistára való voksolás, illetve a saját parlamenti képviselők delegálása is szerepel. Orbán Viktor az új alkotmány kapcsán egyébként kifejtette: kompromisszumos megoldás, hogy miért csak akkor kapja vissza eredeti jogköreit az Alkotmánybíróság, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken.

„Ma a gyors, biztos és azonnal hatályba lépő gazdasági döntések jelentik a legfontosabb eszközét a válság elleni küzdelemnek. (...) Miután nekünk ezt a gyors döntéshozatalt az államadósság csökkentése érdekében kell használnunk, és gyorsan is kell haladnunk, ezért minden akadályt az útból el kell távolítani” – fejtette ki. Megítélése szerint egyébként azért nem fenyeget annak veszélye, hogy egyes törvények esetleg nem állnák ki az alkotmányosság próbáját, mert a fenntartott korlátozás mellett bővül az Ab jogköre, ugyanis a testület már a jogszabályok elfogadása előtt véleményt mondhat majd azokról. A gyermekek után járó szavazati jog lehetőségének elvetéséről kifejtette: egy „nagy félelem” működik ezzel összefüggésben, „az első reflexe nagyon sok embernek az, hogy miután a roma családokban több gyermek van, mint a nem roma családokban, a romák részesedése a szavazóközösségben megnőne. És ezt nagyon sokan nem akarják”. Hozzátette azonban, a konzultációs kérdőív tartalmazott egy olyan megoldást is, hogy családonként csak egy pluszszavazat járjon, és ez nem eredményezné „a cigány és a magyar népesség közötti arányok megváltozását”, de az emberek ezt is elutasították.

A kormányfő beszélt arról is, hogy a médiatörvény ügyét soha nem sorolta a problémás ügyek közé, hiszen ahhoz már hozzá lehetett szokni, hogy ha egy olyan területhez nyúlnak, mint a médiatörvény, az alkotmány, a bankadó vagy mint – ahogyan az az elkövetkező időszakban várható – a nemzeti vagyon védelme, „ahol külföldi érdekeket is sértünk”, akkor megmozdul a világ, és ki kell állni – a politikusoknak Magyarország mellett, a magyaroknak meg az ügyek mellett.