
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A magyarok küldetése, hogy megmutassák a világnak, milyen a keresztény szabadság eszményére épített élet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) XII. kongresszusán.
2019. szeptember 14., 14:302019. szeptember 14., 14:30
2019. szeptember 14., 14:582019. szeptember 14., 14:58
A kormányfő úgy fogalmazott: a hivatását vesztett liberális demokráciákkal szemben Közép-Európában ma a kereszténységből fakadó kulturális és civilizációs életerő nyilvánul meg. Orbán Viktor hangsúlyozta, a keresztény szabadságot fenyegető, Európa keresztény kultúráját feladni akaró liberálisok támadásait Közép-Európában eddig sikeresen elhárították, és a keresztény szabadságot kívülről fenyegető veszedelmet, a migrációt is sikerült itt megfékezni.
„Ne féljünk kimondani, hiszen már mindenki látja: Magyarország a hegyen épült város, és köztudott, hogy azt nem lehet elrejteni. Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk” – mondta, megjegyezve: hátha „az összezavarodott, tájékozódását vesztett és végzetes bajoktól gyötört” Európának is mentőöv lesz ez.
Ehhez – folytatta – két nagy lépés vezetett el, két rendszerváltás: az első 1990-ben megszüntette a szovjet világot, ez volt „a liberális rendszerváltás”, az elnyomástól való megszabadulás, a megszállástól való szabadság korszaka. Ez természetszerűleg liberális demokráciát eredményezett, amelynek középpontjában a valamitől való szabadság állt – tette hozzá, hangsúlyozva ugyanakkor: voltak, akik már akkor felismerték – „önök előbb, én később” –, hogy nem lesz elég azt megmondani, mitől akarunk szabadok lenni, arra a kérdésre is meg kell találni a választ, mire akarjuk használni a szabadságot.
„Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben, amikor azt tettük, amit Antall József tanácsolt: kétharmados, alkotmányos forradalmat csináltunk” – mondta, úgy értékelve, hogy a második rendszerváltás kijavítja és kiteljesíti az elsőt, megadja annak értelmét. A kormányfő ezt nemzeti, illetve keresztény rendszerváltásnak nevezte, amely kereszténydemokráciát eredményezett, középpontjában a keresztény szabadsággal.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kifejtette, a liberális szabadság szerint az egyéni teljesítmény magánügy, nem eshet a közösség erkölcsi megítélése alá; a keresztény szabadság szerint viszont az az egyéni teljesítmény érdemel elismerést, amely a közösség javát is szolgálja: öngondoskodás és munka, saját egzisztencia megteremtésére való képesség, tanulás, egészséges életmód, adófizetés, családalapítás, gyermeknevelés, a nemzet dolgaiban és történelmében való eligazodás képessége, a nemzet önreflexiójában való részvétel. Azt is mondta, hogy a liberális szabadság álláspontja szerint a liberális demokráciáknak a liberális internacionalizmus jegyében végül össze kell olvadniuk, e világkormány európai pillére pedig az Európai Unió lenne összekapcsolódva „a Clinton-, Soros-féle Egyesült Államokkal”. „Ez volna a kizárólag a józan észre épülő liberális birodalom, amelyet már Immanuel Kant német filozófus is javasolt” – fűzte hozzá.
Ezzel szemben a keresztény szabadság azt tanítja – mutatott rá –, hogy a nemzetek szabadok, nem kényszeríthetők egy globális kormányzás törvényei alá, a birodalmak szükségszerűen elnyomják a nemzeteket, ezért veszélyesek, nem kívánatosak. Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy noha ma még liberális korszellem uralkodik, de a világrend megbillent, geopolitikai átrendeződés és technológiai forradalom megy végbe. „Az európai civilizáció döntő változás előtt áll, a liberális szabadságra épülő demokráciák pedig nem tudnak többé értelmet adni a kontinensnek” – mondta, jelezve: a kereszténydemokrata válasz az új helyzetre az, hogy Európának világos civilizációs küldetése van, újra és újra meg kell alkotnia a keresztény szabadságot.
Claudiu Năsuit, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti képviselőjét nevezi ki gazdasági miniszterré Vasile Tofan moldovai miniszterelnök.
A Romániának járó európai uniós támogatások egy részének felfüggesztését kéri az Európai Néppárt (EPP) és a Renew Europe európai parlamenti frakciója a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt.
„Ismeretlen források” részéről „félig katonai” válaszlépés várható az egyesült királyságbeli dróngyárak ellen, amiért azok katonai tervrajzokat osztottak meg Ukrajnával – jelentette ki Andrej Fjodorov, a Kreml tanácsadója.
Irán teljes globális elszigeteléséről szóló gazdasági intézkedések sorát jelentette be Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter hétfőn Washingtonban.
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
szóljon hozzá!