
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Kossuth téren rendezett állami díszünnepségen
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
A békéhez, a szabadsághoz és az egyetértéshez erőre van szükség – jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő kedden Budapesten, a nemzeti ünnep alkalmából tartott beszédében. Kijelentette, Magyarország sem katonát, sem fegyvert nem küld Ukrajnába, aki pedig a Fideszre szavaz, az a békére és a biztonságra voksol.
2022. március 15., 18:012022. március 15., 18:01
2022. március 15., 18:252022. március 15., 18:25
Az április 3-án esedékes országgyűlési választás és az ukrajnai háború volt a fő témája Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi beszédének, amelyet kedden a budapesti Kossuth téren az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 174. évfordulója alkalmából tartott több százezres hallgatóság előtt.
A választásokra való felkészülés kapcsán kifejtette, „megmutattuk az erőnket, és ez meghozta az eredményt, ellenfeleink a legmélyebb tanácstalanság állapotában és a szétesés határán billegnek”.
„Mióta az eszünket tudjuk, mióta létezik közös magyar nemzeti emlékezet, a magyarok mindig ugyanazt akarták a Kárpátok alatt. Legyen béke. Legyen szabadság. Legyen egyetértés. A békéhez, a szabadsághoz és az egyetértéshez ugyanarra a dologra van szükségünk: erőre” – hangsúlyozta.
Fotó: MTI/Illyés Tibor
Orbán Viktor leszögezte: gyenge nép nem kap békét, legfeljebb megkegyelmeznek neki, gyenge nemzetnek nem jár a szabadság, legfeljebb hamis gulyás a barakkjába, gyenge nép nem tud tető alá hozni semmilyen egyetértést, legfeljebb beletörődhet a sorsába.
– figyelmeztetett. A kormányfő leszögezte, hogy erős országot akarnak, amely a természet törvényei szerint nem szakadhat ki a népek naprendszeréből, de mindig a saját tengelye körül forog, nem enged más bolygók vonzásának és nem engedi, hogy idegen népek érdekei jelöljék ki a röppályáját, ehhez viszont tekintélyt parancsoló erő kell, ezt a Magyarországot építik.
A Békemenet résztvevői a budapesti Szent István körúton
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Az ukrajnai háború kapcsán kifejtette: errefelé a háborúkat nem értünk, és nem az érdekünkben vívják, akárki győz rajtavesztünk.
Hozzátette: Oroszország az orosz, míg Ukrajna az ukrán érdekeket nézi, a magunk érdekeit nekünk kell képviselni higgadtan és bátran. „Ebben a háborúban semmit sem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk. Egyetlen magyar sem kerülhet az ukrán üllő és az orosz pöröly közé. Ezért se katonát, se fegyvert nem fogunk küldeni a harcterekre” – jelentette ki.
Leszögezte: aki a békére és a biztonságra szavaz, az a Fideszre szavaz. „Mellettünk áll az ország, ezt a választást meg kell, és meg fogjuk nyerni, és akkor béke és biztonság lesz Magyarországon” – mondta Orbán Viktor.
A miniszterelnök azt mondta: Magyarországra nagy veszélyek leselkednek, és nagy veszély ellen a nagy győzelem a legjobb orvosság. Hozzátette: minden esélyük meg is van a „nagy győzelemre”, feltéve, hogy a választásokig hátralevő tizenkilenc napban mindenki elvégzi a munka rá eső részét.
Orbán Viktor arra kérte hallgatóságát, a kampány hajrájában tegyenek rá „még egy lapáttal”. „Tizenkilenc nap menetelés vár ránk, és a végén, április 3-án megvívunk velük. Induljunk hát, és nyerjük meg életünk legfontosabb csatáját!” – hangoztatta Orbán Viktor.
Vonulás a Margit hídon
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A jókora, több százezres tömegben a vonulók nemzeti színű és székely zászlókat lobogtattak, de lengyel, spanyol és olasz zászlókat is lehetett látni. A menet végén „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok (Puczi Béla)” feliratú molinót is kifeszítettek.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
szóljon hozzá!