
Veszély. Orbán Viktor szerint az európai vezetők napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háború irányába
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Európa a tűzzel játszik, a béke és a háború határmezsgyéjén egyensúlyoz – jelentette ki a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
2024. május 03., 09:332024. május 03., 09:33
2024. május 03., 09:552024. május 03., 09:55
Orbán Viktor azt mondta, két éve tart az ukrajnai háború, két éve okoskodnak az európai vezetők stratégiáról, szankciókról; napról napra sodródnak, és nem a háborútól a béke felé, hanem a béke felől a háborúba irányába. Ez rendkívül veszélyes és aggódom Európa jövőjéért – közölte.
A délszláv háborút felidézve azt mondta, vannak személyes élményei arról, milyen az, „amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett”,
Elmondta, Magyarországot kétszer kényszerítették bele olyan háborúba, amely tragikusan pecsételte meg az ország jövőjét.
– fogalmazott.
Orbán Viktor kijelentette: a kormány nem fogja hagyni, hogy Magyarországot harmadszor is belekényszerítsék egy olyan háborúba, amelynek végén a magyarok „isszák meg a háború levét”, és súlyos veszteségeket szenvednek. Ki fogunk tartani a békepárti álláspont mellett - rögzítette.
A kormányfő leszögezte:
Aggódom Európa jövőjéért – jelentette ki a kormányfő, aki arról is beszélt, hogy a háborún nem csak veszteség keletkezik, de vannak annak nyertesei is, márpedig
A háborún nyerészkedők „kevesen vannak, de léteznek és erősek”, „a háborús irányzat mögött nagyon komoly erők mozdultak meg”, ez adja a helyzet feszültségét, hiszen az emberek többsége a béke oldalán áll.
Orbán Viktor arról beszélt: kontinensünk két felén eltérők a háborús tapasztalatok;
azaz, ha szenvedések árán is, de győztesen került ki a konfliktusból.
– fogalmazott Orbán Viktor, úgy összegezve álláspontját, „minél közelebb vagy a háborús területhez, annál nagyobb árat fizetsz”.
Arra is kitért: háborús felárat fizetünk a boltokban és a gazdasági növekedés terén az ukrajnai háború miatt.
Ha 2025-ben is háborúval kell számolni, akkor nem lesz elegendő a 2023-24-es katonai kiadása Magyarországnak, azt meg kell emelni; ha azt meg kell emelni, akkor másra kevesebb jut – tette hozzá a miniszterelnök, azt hangsúlyozva: a háború árnyékában nehezebb, és kevesebb eredménnyel lehet gazdaságot működtetni, mint békeidőben.
Kijelentette:
A kormányfő úgy fogalmazott: valójában a tét a háború.
Elmondta, van esély arra, hogy a háborúellenes képviselők többségben legyenek az Európai Parlamentben. Önbizalomra adhat okot, hogy ma a békepárti erők egyáltalán eljutottak odáig, hogy nyitottá tudták tenni az európai választást, egy éve még nem így nézett ki a helyzet.
– hangsúlyozta.
Magyarországon a békére csak az szavaz, aki a Fideszre szavaz, akik a baloldalra szavaznak, a háborúra adják a voksukat – mutatott rá.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
szóljon hozzá!