
Orbán Viktor: a háború három éve alatt a magyar gazdaság elvesztett 20 milliárd eurót
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén.
2025. március 08., 16:282025. március 08., 16:28
Orbán Viktor kiemelte: „három évig küzdöttünk a nemzetközi támadásokkal szemben, hogy ne sodródjunk bele a háborúba. Nem küldtünk fegyvert és nem adtunk pénzt, csak humanitárius célokra”.
A miniszterelnök jelezte: a háború három éve alatt a magyar gazdaság elvesztett 20 milliárd eurót. Ezért, ha van ország, amelyik „igazán húsbavágó módon” érdekelt abban, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen, akkor az Magyarország.
Örüljünk – tette hozzá, hogy végre egy a mi méreteinket jelentősen meghaladó súllyal rendelkező nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok mondja ugyanazt, amit mi, és „ne engedjünk annak az európai szirénhangnak”, hogy küldjünk fegyvert, pénzt, hanem „védjük meg magunkat, maradjunk ki ebből”.

Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően csütörtökön.
A háború után várható helyzetről szólva kiemelte: a magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mert a háború után is lesz NATO, Magyarország pedig tagja annak. Sőt, a NATO két legnagyobb hadseregének tulajdonosa az Egyesült Államok és Törökország, Magyarország két legszorosabb szövetségese.
Ez politikailag már létrejött, a gazdasági formáját most adjuk meg éppen – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaságnak.

Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
Orbán Viktor elmondta, indokolt lehet kritikákat fölhozni az EU vezetésével szemben, de a „korrektség kedvéért” észben kell tartani, hogy olyasmit kell csinálnia az Európai Uniónak, ami ellentétes az eddigi működési logikájával. És nem biztos egyáltalán, hogy képes lesz erre a váltásra – jegyezte meg.
Kiemelte: az EU legerősebb államaként Németország döntő mértékben határozza meg az Európai Unió gazdaságfilozófiáját, a németek pedig egy 800 milliárd eurós nemzetgazdasági csomagot hoznak létre, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre, és a katonai képességek növelésére fognak fordítani.
Mindehhez Németországban föladják az adósságfék szabályát, mert ez a pénz nincs meg, ezt most hitelként föl kell venni. Ennek az a következménye az Európai Unióra nézve, hogy várhatóan akkor a 3 százalékos hiánycél szabályát az EU is át fogja törni – jelentette ki.

Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
Nagy Ervin feljelentése alapján nyomozás indult Orbán János Dénes ügyében Magyarországon. A kultúráért felelős államtitkár ezt csütörtökön közölte a Facebook-oldalán.
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
szóljon hozzá!