
Orbán Viktor: a háború három éve alatt a magyar gazdaság elvesztett 20 milliárd eurót
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Magyarország három évig harcolt azért, hogy ki tudjon maradni a háborúból, az utolsó pillanatban, amikor az amerikaiak végre a mi pozíciónkban vannak, ezt a nemzeti pozíciót feladni „több mint hiba, bűn lett volna” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén.
2025. március 08., 16:282025. március 08., 16:28
Orbán Viktor kiemelte: „három évig küzdöttünk a nemzetközi támadásokkal szemben, hogy ne sodródjunk bele a háborúba. Nem küldtünk fegyvert és nem adtunk pénzt, csak humanitárius célokra”.
A miniszterelnök jelezte: a háború három éve alatt a magyar gazdaság elvesztett 20 milliárd eurót. Ezért, ha van ország, amelyik „igazán húsbavágó módon” érdekelt abban, hogy a háborúnak minél hamarabb vége legyen, akkor az Magyarország.
Örüljünk – tette hozzá, hogy végre egy a mi méreteinket jelentősen meghaladó súllyal rendelkező nagyhatalom, az Amerikai Egyesült Államok mondja ugyanazt, amit mi, és „ne engedjünk annak az európai szirénhangnak”, hogy küldjünk fegyvert, pénzt, hanem „védjük meg magunkat, maradjunk ki ebből”.

Európának a védelmi befektetések fokozásával önállóbbá és felelősségteljesebbé kell válnia saját védelme terén – jelentette ki az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Ukrajnáról szóló egynapos rendkívüli csúcstalálkozót követően csütörtökön.
A háború után várható helyzetről szólva kiemelte: a magyar biztonság miatt nem kell aggódnunk, mert a háború után is lesz NATO, Magyarország pedig tagja annak. Sőt, a NATO két legnagyobb hadseregének tulajdonosa az Egyesült Államok és Törökország, Magyarország két legszorosabb szövetségese.
Ez politikailag már létrejött, a gazdasági formáját most adjuk meg éppen – mondta Orbán Viktor, jelezve, hogy lesz egy magyar-amerikai gazdasági együttműködési csomag, amely jelentős segítséget jelent majd a magyar gazdaságnak.

Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök nem szavazta meg az Európai Tanácsnak az Ukrajna katonai támogatásáról szóló állásfoglalását. Ilie Bolojan ügyvivő államfő az EU-csúcs után közölte, Románia nem küld békefenntartókat Ukrajnába.
Orbán Viktor elmondta, indokolt lehet kritikákat fölhozni az EU vezetésével szemben, de a „korrektség kedvéért” észben kell tartani, hogy olyasmit kell csinálnia az Európai Uniónak, ami ellentétes az eddigi működési logikájával. És nem biztos egyáltalán, hogy képes lesz erre a váltásra – jegyezte meg.
Kiemelte: az EU legerősebb államaként Németország döntő mértékben határozza meg az Európai Unió gazdaságfilozófiáját, a németek pedig egy 800 milliárd eurós nemzetgazdasági csomagot hoznak létre, amelyet infrastruktúra-fejlesztésre, és a katonai képességek növelésére fognak fordítani.
Mindehhez Németországban föladják az adósságfék szabályát, mert ez a pénz nincs meg, ezt most hitelként föl kell venni. Ennek az a következménye az Európai Unióra nézve, hogy várhatóan akkor a 3 százalékos hiánycél szabályát az EU is át fogja törni – jelentette ki.

Szolidaritásáról biztosította számos európai ország vezetője Ukrajnát azt követően, hogy botrányba fulladt Volodimir Zelenszkij ukrán államfő megbeszélése Washingtonban Donald Trump elnökkel.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
szóljon hozzá!