
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt – jelentette ki a miniszterelnök vasárnap Zalaegerszegen. Orbán Viktor ünnepi beszédében arról is beszélt: 1956 az egész ország, sőt az egész nemzet forradalma volt.
2022. október 23., 15:122022. október 23., 15:12
2022. október 23., 15:172022. október 23., 15:17
Az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából, a Mindszentyneum épületének ünnepélyes átadóján tartott beszédében a kormányfő kiemelte: a forradalom hősei nagyon különbözőek voltak, de ugyanaz az idea hajtotta tetteiket, ők mind a szabad Magyarország szerelmesei voltak. Hozzátette: vállaltak minden veszélyt és kockázatot, mert hittek abban, hogy sikert érhetnek el, és ez a reményük nem volt alaptalan, mert 1956-ban valódi esélye volt Magyarországnak kivívnia a függetlenségét.
Felidézte, hogy Ausztria 1955-ben nyerte el és biztosította be semlegességét; Sztálin halála után megindult az enyhülés a két blokk között és jó okkal lehetett feltételezni, hogy az új szovjet vezetés nyitni akar Kelet és Nyugat kapcsolatában. Orbán Viktor úgy fogalmazott: joggal gondolhattuk, hogy a vérontás árán fenntartott elnyomásra hosszú távon nem lehet birodalmat építeni, ahogy ezt Gorbacsov is belátta 1990-ben.
Hozzátette: az első napokban még működött a terv, magyarok százezrei vettek részt a forradalomban, a szovjetek összezavarodtak, és a magyarok, ha a Nyugat nem árulja el őket 1945 után másodszor is, sikerrel jártak volna. Orbán Viktor azt mondta, a Nyugat támogatásának hiányában a szovjet vezetők félúton meggondolták magukat, visszafordították a tankokat, és 35 évre újra katonai elnyomást és kommunista bábkormányt ültettek a magyarok nyakába. „Ügyünk reménytelenné vált, és egy ország várta dermedten a sorsát” – fogalmazott.
„Ha elpusztul az ország, hiába harcoltunk a szabadságért. Ha csak üszkös romok maradnak, akkor nem nyertünk semmit. Ha emberek millióinak kell elhagyniuk az országot, akkor a következő nemzedéknek nem marad szülőföldje. Nincs hová futnunk, mert Magyarországot sehol máshol nem találhatjuk meg” – fogalmazott, rámutatva, ezt kell megtartani, ezt kell megvédeni, itt kell boldogulni. Orbán Viktor kiemelte: „ezer év leckéjét mondtuk fel 1956-ban”. Azt mondta, a lelkierő a legnagyobb pajzs, megkeményedése a legjobb fegyver a zsarnokság ellen, az elpuhulás pedig a legnagyobb ajándék, amit ellenségeinknek adhatunk. Hangsúlyozta: a magyarok kemények és elszántak maradtak, és végül 1990-ben győztek, visszaszerezték a szabad és független Magyarországot.
„Ebből az egész világ megértheti, akárki akar a nyakunkra ülni, bukásra van ítélve” – hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: „itt voltunk, amikor az első hódító birodalom ránk támadt, és itt leszünk amikor az utolsó is összeomlik”. A kormányfő jelezte: egyszerre kell megküzdeni a migrációs invázióval délen, a háborúval keleten és a gazdasági válsággal nyugaton. „Szerencse a szerencsétlenségben, hogy nem a baloldal van kormányon” – jegyezte meg. Képesek vagyunk megvédeni Magyarország érdekeit itthon és külföldön egyaránt – folytatta Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: 1956-ban megtanultuk, hogy nehéz időkben csak az összefogás segíthet. „Ezért ne törődjünk azokkal, akik hol az árnyékból, hol a brüsszeli magaslesről lövöldöznek Magyarországra, ott fogják végezni, ahol az elődeik” – állapította meg.
A miniszterelnök hangsúlyozta: mióta nemzeti kormánya van Magyarországnak, minden válságból erősebben jött ki az ország, mint ahogy belement. Most is felkészültünk, megőrizzük a gazdaság stabilitását, mindenkinek lesz munkája, a rezsicsökkentést meg tudjuk védeni, a családok pedig nem maradnak magukra – emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a kormánynak megvan ehhez az ereje és a tapasztalata.
A Modern városok program részeként Zalaegerszegen felépült Mindszentyneum célja az, hogy új vidéki közgyűjteményként hitelesen mutassa be a város legismertebb történelmi személyiségének életét, helyi, városépítő tevékenységét, valamint a kommunista diktatúra egyházüldözését.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!