Orbán: kerítést kell építeni a görög határon

„Ha nem tudjuk megvédeni az Európai Unió külső határait, akármilyen költséges és megerőltető is az, akkor magunk romboljuk le a schengeni rendszert” – hangsúlyozta Orbán Viktor a belső határok nélküli uniós övezetre utalva.

A magyar kormányfő hangsúlyozta: elkötelezetten támogatják Szlovénia kezdeményezését abban, hogy nemzetközi összefogás legyen egy második védelmi vonal kiépítésére Görögország északi határain. „Az európai államok közül jó néhány a migrációval kapcsolatban elvont elveket és ideológiákat akarnak védeni, mi pedig konkrét embereket. Nem kompromisszumokat akarunk, hanem megoldást” – jelentette ki a magyar miniszterelnök.

Orbán Viktor pénteken a Kossuth Rádiónak nyilatkozva elmondta: a józan ész győzelmének tartja, hogy Ausztria bejelentette: korlátozza a menedékkérők létszámát. Orbán Viktor úgy kommentálta: „a dogmatikus gondolkodás végül is kapitulált a valóság és a józan ész előtt\". Európa nem tud korlátok nélkül, ellenőrizetlenül óriási idegen embertömegeket befogadni – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki szerint ez mondatott ki a bécsi intézkedésben is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a magyar álláspont szerint a legjobb, ha egy bevándorló sem jön.

A migránsok útvonalának esetleges átterelődését firtató kérdésre a kormányfő úgy reagált: „az útvonal oda terelődik, ahova akar, de hogy Magyarországon nem megy majd keresztül, az egészen biztos\". Emlékeztetett, hogy a magyar–román határ egyes szakaszain már megtörtént egy esetleges határzár előkészítése, és a kerítésépítéshez szükséges kapacitások is megvannak.

Orbán Viktor ismét kritizálta az általa „brüsszelizmusnak” nevezett jelenséget, amely szerinte abban áll, hogy a nemzetállamoknak nem engedik a problémák megoldását, hanem közös európai megoldást emlegetnek, miközben nem történik érdemi lépés. A hatáskörök elvonása a nemzetállamoktól úgy, hogy közben azokat Brüsszel nem tudja ellátni, gyengíti az Európai Uniót – mondta.

Ausztria intézkedései elősegíthetik az európai megoldást

Ausztria kényszerűségből elhatározott menekültügyi intézkedései elősegíthetik a válság közös európai megoldását – mondta az osztrák külügyminiszter egy pénteki német lapinterjúban. Sebastian Kurz a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lapban megjelent interjúban elmondta, szerinte az utóbbi hónapokban az volt a közös megoldást hátráltató „probléma, hogy sok uniós tagországnak nagyon kényelmes volt a helyzet”, mert a menekültek legfeljebb átutaztak területükön. Ha viszont az ilyen uniós tagállamokat „erősebben érinti a téma, mert ők is célországok lehetnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy sokkal inkább érdekeltté válnak egy európai megoldásban”.

Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő súlyos bírálatokat kapott Ausztriából, amikor ugyanezt az érvelést kifejtve elmondta, hogy gazdasági menekültekről van szó, akik anélkül kelnek át biztonságos országokon, hogy menedéket kérnek, Sebastian Kurz azt mondta, nem az a kérdés, hogy igaza volt-e valakinek, és nem is „múltfeldolgozásról” van szó, hanem arról, hogy Ausztria nem fogadhatja el az ország „totális túlterhelését\".

Eközben pénteken Angela Merkel német kancellár Berlinben a német–török kormánykonzultáció után közölte: Törökország vállalta, hogy mindent megtesz a menekülthullám csillapításáért, ehhez pedig megkapja az Európai Unió pénzügyi támogatását. Mindeközben Nikosz Kociasz görög külügyminiszter közölte: Görögország hajókat kér az uniós határőrizeti ügynökségtől, a Frontextől, hogy visszaküldhesse Törökországba azokat a migránsokat, akik a görög szigetekre érkeznek, de nem jogosultak menekültstátusra.

Az athéni diplomácia vezetője szerint ehhez körülbelül száz vízi járműre lenne szükség, miután tavaly mintegy 850 ezren keltek át az Égei-tengeren Törökországból Görögországba. A kérés előzmánye, hogy Johanna Mikl-Leitner osztrák külügyminiszter fölvetette: ha az athéni kormány nem vállalja határainak, vagyis az Európai Unió határainak a biztosítását, akkor nyíltan kell beszélnünk Görögország ideiglenes kizárásáról a schengeni övezetből.