Áder János köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke az Összetartozás emlékhelyének átadásán a Kossuth téren
Fotó: MTI/Mónus Márton
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán, nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.
2020. augusztus 20., 12:432020. augusztus 20., 12:43
2020. augusztus 20., 12:532020. augusztus 20., 12:53
A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány” korszakának lezárását. „Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el” – közölte a miniszterelnök.
A kormányfő kifejtette: augusztus 20-án emlékeztetni kell magunkat, hogy „a saját otthont, földet, hazát nyújtó önálló államiság a népek életének inkább kivételes, mint természetes létállapota”. Úgy vélte, egy népnek, amely saját hazára vágyik és saját törvényei, szokásai szerint akarja berendezni életét – és a magyar ilyen nép –, a szuverenitásért, szabadságáért minden percben meg kell küzdenie. A magyar államiság kezdeteire utalva azt mondta: „micsoda idők, micsoda nagyság, dicsőség és példátlan teljesítmény! Dicsőség Istvánnak, a magyarok királyának!”
Orbán Viktor a most átadott emlékhelyről elmondta: „nemzeti büszkeségünkre, az Országházra néz, sőt mutat”, és méltó módon teszi teljessé a Kossuth tér, a nemzet főterének panorámáját. Hangsúlyozta: a trianoni diktátum századik évfordulója alkalmából vállalt kötelességeiket teljesítették. „A századik évet a nemzeti összetartozás évének nyilvánítottuk, a megemlékező ünnepségekre sort kerítettünk, habár a járványveszély a teljes felsereglést lehetetlenné tette. A század tanulságaival, az országvesztés leckéjével a magyar tudóstársadalom, a kulturális élet képviselői, az elszakított területeken élő magyar közösségek, az egyházak és a magyar politikai élet szembenézett és számot vetett” – sorolta.
Úgy vélte, a száz év elmúltával azt kell szétkürtölni, hogy „Magyarország nemcsak túlélt, nemcsak megmaradt, de zászlóit ismét magasba emelve, önbecsülését visszanyerve, nagy idők kapujában és győzelemre áll”. A kormányfő szerint a 21. századi Magyarország nemzeti politikájának hét törvénye, hogy haza csak addig van, amíg van, aki szeresse; minden magyar gyermek újabb őrhely; az igazság erő nélkül keveset ér; csak az a miénk, amit meg tudunk védeni; minden mérkőzés addig tart, amíg meg nem nyerjük; határa csak az országnak van, a nemzetnek nincs; egyetlen magyar sincs egyedül. Úgy vélte, miközben a magyarok a nemzeti összetartozásukat ünnepelik, „tágabb hazánk, Európa hajója éppen megfeneklett, az évszázadok során megszerzett világpolitikai és világkereskedelmi pozíciója megbicsaklott”.
Fotó: MTI/Mónus Márton
„Véget ért az európai népek, az európai szellem és technológia megkérdőjelezhetetlen fölénye” – tette hozzá. Orbán Viktor szerint Nyugat-Európa lemondott az évezredes nagyság és sikerek mögötti felhajtóerőkről, az élet spirituális mélységeiről, a házasság és az utódok nyújtotta boldogságról és a nemzeti kultúrák szellemi energiájáról, vagyis lemondott a keresztény Európáról. „Helyette istentelen kozmosszal, a családok szivárványosításával, migrációval és nyitott társadalmakkal kísérletezik” – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte eközben Közép-Európa népei visszahelyezik jogaikba az ősi életösztönöket, a kereszténység felszabadító erejét, a munka becsületét, a nemzeti büszkeséget, a gyerekeik és szüleik iránti kötelességet, ezért „mi megvédjük a határainkat, és migránsok helyett a saját gyermekeinkre hagyjuk a hazánkat”.
A most átadott emlékhelyről Orbán Viktor azt mondta: ez felhívás, sőt sürgető kiáltás is azokhoz a közép-európai népekhez, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, hogy rá kell találniuk az együttműködés útjára, meg kell találniuk azt a formát, amely egyszerre garantálja nemzeti önállóságukat, a közép-európai népek szövetkezését és hozzájárul az európai egységhez is. Kifejtette: ehhez meg kell érteni, hogy Közép-Európát a közép-európaiaknak kell megszerveznünk. „Ha idegenek szervezik meg Közép-Európa életét, az megosztottsághoz, ellenségeskedéshez és alávetettséghez vezet, és erőforrásaink, értékes munkánk és világszínvonalú szellemi teljesítményünk hasznait mások szedik és saját hatalmukat növelik vele” – magyarázta.
Fotó: MTI/Mónus Márton
A kormányfő szerint az emlékhely jelképe annak, hogy közös örökösei vagyunk a magyarok világraszóló teljesítményének, mindannak, amit őseink a Kárpát-medencében felépítettek, a kultúra, a tudomány, a gazdaság és a sport világában letettek az emberiség asztalára. „Ez az örökség minden magyaré, bárhol is éljen a világban, legyünk rá büszkék, őrizzük meg, és tegyük hozzá a magunk részét” – fűzte hozzá. Megjegyezte: szívből jövő hálánkat és legmagasabb elismerésünket kell kifejeznünk az elszakított nemzeti közösségek helytállásáért, hűségükért a magyar nemzethez és szülőföldjükhöz. „Magyarország mindenek előtt, a Jóisten mindannyiunk fölött! Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – zárta szavait Orbán Viktor.
Az emlékhelyet az eredeti tervek szerint június 4-én, a nemzeti összetartozás napján nyitották volna meg, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották az átadását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!