Orbán Viktor magyar kormányfő pénteken Pozsonyban a visegrádi négyek (V4) miniszterelnöki szintű tanácskozását követően azt mondta: az illegális bevándorlás bűncselekmény, és Magyarország nem engedi meg, hogy határain bűncselekményeket kövessenek el, ezért a határait és ezzel Európa külső határait is meg fogja védeni.
2015. június 21., 16:002015. június 21., 16:00
Eközben Alekszandar Vucsics szerb kormányfő jelezte: megpróbálja lebeszélni magyar kollégáját arról, hogy 175 kilométer hosszú, négy méter magas kerítést építsen a szerb–magyar határon.
Orbán Viktor rámutatott: ma az európai országok közül Magyarországra nehezedik a legnagyobb migrációs nyomás, hiszen az idei év első öt hónapjában több mint 50 ezer bevándorló érkezett, több, mint Olaszországba vagy Görögországba. Elmondta, hogy Budapest nem fog segítséget kérni a határok megvédéséhez, mert kötelességének tekinti, hogy azt megtegye.
Robert Fico szlovák miniszterelnök ennek kapcsán hangsúlyozta, Magyarország tiszteletet érdemel azért, hogy megpróbálja saját erőből megoldani az illegális bevándorlás következtében a határain kialakult helyzetet.
„Szeretném bizonyos értelemben kifejezni tiszteletemet Magyarország iránt. Arról ugyanis nem sok szó esik, hogy Magyarországra több bevándorló érkezett, mint Olaszországba vagy Görögországba. És nem voltak rendkívüli csúcstalálkozók, senki nem kért semmit. Most azonban, amikor a migránsok Görögországba vagy Olaszországba érkeznek, ráadásul kisebb számban, mint Magyarországra, ebből egyszerre világméretű probléma van” – mutatott rá a szlovák kormányfő.
A visegrádi négyek – Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország – Pozsonyban tartott találkozóján (amelyen Lengyelországot Tomasz Siemoniak miniszterelnök-helyettes, nemzetvédelmi miniszter képviselte) a résztvevők közös, elutasító álláspontot fogalmaztak meg az Európai Unió által szorgalmazott menekültkvótákkal szemben.
A Szlovákia V4-es elnökségének lezárása alkalmából tartott találkozó második részén a francia államfő is részt vett. Francois Hollande az Európába irányuló, fokozódó menekültáradat problémájával kapcsolatban kijelentette, teljesen egyetért azzal a nézettel, miszerint Európának elsődlegesen a migráció kiváltó okaira kell megoldást találnia.
Rámutatott: Franciaország is osztja azt a véleményt, hogy a menekültkvótákat nem lehet a valóságba átültetni, ugyanakkor azon az állásponton van, hogy a kérdés kezelésében az önkéntes alapú szolidaritásnak meg kellene jelennie.
A nap folyamán egyébként James Cameron brit kormányfő is Pozsonyban járt, a kétoldalú megbeszélést követően pedig közösen álltak ki a menekült kvóták érvényesítésével szemben és az Európai Unióban (EU) megvalósítandó reformok mellett.
Robert Fico a kétoldalú tanácskozás után annak témáit ismertetve elmondta: David Cameronnal közös álláspontot képviselnek abban, hogy az észak-afrikai migráció kezelésére nem megfelelő megoldás a menekültek újraelosztására szolgáló kvótarendszer. Hozzátette: megegyeztek abban is, hogy a menekültek beáramlását elsődlegesen a probléma keletkezésének helyszínén, jelen esetben Észak-Afrikában kell kezelni.
Semjén Zsolt magyar kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes szerint a bevándorláspártiságban „egymásra licitáló\" baloldali pártok szavazói a Jobbikhoz mennek majd át, ezért 2018-ban a Jobbik lehet majd a Fidesz-KDNP kihívója.
A kormánypárti politikus erről az Atv.hu-nak adott, pénteken megjelent interjújában megerősítette a kormány azon álláspontját, hogy a kényszer szülte a magyar–szerb határra szánt kerítés gondolatát. Hangsúlyozta, a humanitás jegyében a gazdagabb és civilizált országoknak ahhoz kell hozzájárulniuk, hogy senkinek ne kelljen elhagynia országát politikai, gazdasági okból.
Magyarország erején felül járul hozzá, hogy konszolidálódjanak ezen országok viszonyai, hiszen katonai, orvosi és humanitárius missziót vállal Afganisztánban, Irakban és Szíriában is segít – fejtette ki.
„A menekültek előtt nyitva van az ajtónk\" – jelentette ki a KDNP vezetője, hozzátéve, hogy a Magyarországra érkező emberek óriási többsége azonban nem menekült, hanem egy jobb gazdasági élet reményében elindult migráns.
A szerb fél ugyanakkor továbbra sem szeretne kerítést a magyar–szerb határon. Alekszandar Vucsics szerb kormányfő hamarosan beszélni fog Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel arról, hogy Magyarország fizikailag lezárná a magyar–szerb határt, és arra fogja kérni, hogy „ne építse fel azt a falat”. Vucsics megismételte korábbi kijelentését, miszerint Szerbia semmiképpen sem fog hasonló falakat emelni déli határán.
Növeli az EU a menekültügyi költségvetést
Az uniós tagállamok jóváhagyták az Európai Unió idei költségvetésének kiegészítését a földközi-tengeri migrációs válság megemelkedett költségeinek fedezésére. A migrációs nyomás és a menekültáradat kezelése érdekében 89 millió euróval egészítették ki az idei maximális uniós kötelezettségvállalások és 76,6 millióval a tényleges kifizetések szintjét.
A román bevándorlási hivatal egyébként szombaton, a menekültek világnapján azt közölte, hogy Romániában január és május között mintegy 700 menedékkérelmet nyújtottak be, a többség szír állampolgár volt.
Ferenc pápa: a migránsok a gazdasági egyenlőtlenség áldozatai
Társadalmi szolidaritást sürgetett a gazdasági válságtól sújtott rétegekkel és a migránsokkal is Ferenc pápa vasárnap Torinóban. Az egyházfő Jézus kiállított halotti lepléhez látogatott el az északolasz városba.
Ferenc pápa a torinói Vittorio-téren bemutatott misén így fogalmazott: „bennünket, keresztényeket is az a veszély fenyeget, hogy engedjük, hogy megbénítson minket a jövőtől való félelem és a múló dolgokban keresünk biztonságot, vagy egy zárt társadalmi modellben, amely inkább kizár, mint befogad\".
Több mint hetvenezren hallgatták az egyházfő szavait a téren, valamint a Torinó városközpontjában felállított huszonegy óriáskivetítő révén. A misén egy bevándorló fiatalember olvasta fel a diszkrimináció elleni imát. A migránsok az egyenlőtlenségek, a háborúk, az üldözés áldozatai, nem szabad őket ezért felelőssé tenni – fogalmazott torinói látogatása során Ferenc pápa.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!