
Fotó: Facebook/Románia védelmi minisztériuma
Nyolc román állampolgárt mentett ki hétfőn éjjel a román védelmi minisztérium egyik szállítógépe a földrengés sújtotta Törökországból. A törökországi és szíriai földrengések halálos áldozatainak száma meghaladta az ötezret. Törökországban már meghaladta a 3400-at a halottak száma, Szíriában pedig az 1600-at. Emberek tízezrei maradtak fedél nélkül, a mentést a télies időjárás is nehezíti. A szakértők szerint az utórengések még évekig elhúzódhatnak.
2023. február 07., 09:392023. február 07., 09:39
2023. február 07., 12:112023. február 07., 12:11
Nyolc román állampolgárral a fedélzetén szállt fel az első román katonai gép, amely a földrengés sújtotta Törökországból mentette ki azokat, akik ezt kérték a bukaresti hatóságoktól – tudatta hétfőn éjjel a román külügyminisztérium.
A közlés szerint a C27-J Spartan katonai szállítógépen, amely az adanai repülőtérről szállt fel, öt Törökországban tanuló román diák, három tanár és két lengyel állampolgár is utazott.
Az országba érkezésük után a katasztrófavédelem szállította őket lakóhelyükre.
Mint megírtuk, olyan romániai diákokról van szó, akik az Erasmus program keretében tanulnak Törökországban.
Azokról a katonai gépekről van szó, amelyek a hatvan fős román mentőegységet szállították az országba.
Eddig 11 román állampolgár kérte, hogy a román hatóságok segítsenek a hazautazásban.
A román katasztrófavédelem kedd reggeli közlése szerint a román mentőegység Hatay tartományban, Antakia városának közelében kezdte kiépíteni műveleti támaszpontját, miután a török hatóságok ezt jelölték ki számára műveleti területként.

Folyamatosan nő a halálos áldozatok száma Törökországban és Szíriában, ahol pusztító erejű földmozgások következtek be hétfőn reggel. A két országban együttesen jelenleg több mint 2600 halottról és több mint 13 00 sérültről érkezett hír.
Mint arról beszámoltunk, Törökországot és Szíriát hétfőre virradóra rázta meg több pusztító erejű földrengés, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte.
A földrengések több mint 5000 halálos áldozatot követeltek. A kedd délelőtti adatok szerint Szíriában legkevesebb 1602, Törökországban 3419 halálos áldozatot jelentettek.
Fuat Oktay török alelnök kedden délelőtt közölte, hogy a három legsúlyosabban érintett tartományba, Hatayba, Kahramanmarasba és Adiyamanba csak a mentéshez kapcsolódó járművek léphetnek be, és csak a mentési tevékenységet végző járművek hagyhatják el őket.
Az AFAD arról is beszámolt, hogy legkevesebb 5775 épület omlott össze a katasztrófában, miközben összesen 11 302 romba dőlt épületről érkezett hozzájuk bejelentés, de a fennmaradó közel 6000 épület állapotát egyelőre nem tudták felmérni.
Ismertették, hogy a földrengésekben érintett területek nagysága mintegy 110 ezer négyzetkilométer, amely nagyjából Törökország területének egyhetede.
A mentési munkálatokban nagyjából 24,5 ezer hivatásos vesz részt.
Gaziantep városában egy lakóházból a mentés 28. órájában után hoztak a felszínre egy édesanyát és hároméves gyermekét. Hatay tartományban a 29. órában szintén egy édesanyát és hat hónapos kisbabáját sikerült kimenteni, valamint egy másik helyszínen egy két hónapos kisbabát is ki tudtak húzni a romok alól.
Mindeközben Isztambulban ezrek lepték el a repülőteret, hogy önkéntesként menjenek a térségbe segíteni. A török légitársaság folyamatosan szállítja őket a földrengés sújtotta régióba.
Az Anadolu török állami hírügynökség hétfőn azt közölte, hogy
Az AFAD adatai szerint hétfőn az első, 7,7-es erősségű földrengés helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében következett be. A hajnalitól függetlenül a déli órákban egy újabb, 7,6-os magnitudójú földmozgásról is jelentést adott az AFAD Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetéből.
Eddig 285 utórengést regisztráltak.
Fahrettin Koca török egészségügyi miniszter elmondta, a kedvezőtlen időjárás és a katasztrófa mértéke is nagyban nehezíti a mentési munkálatokat. Mint elmondta, a zord időjárás miatt a mentőhelikopterek nem tudtak felszállni.
Törökország és Szíria egyes részein heves hóviharok tomboltak, a hőmérséklet több helyen 0 fok alá csökkent.

Hatvan személyből és négy kutyából álló kereső- és mentőegységet küld Románia a földrengés sújtotta Törökországba - nyilatkozta hétfő délután a katasztrófavédelmi főigazgatóság (DSU) vezetője.
Szakértők szerint egyébként a törökországi és szíriai földrengés azért bizonyult ennyire pusztító erejűnek, mert kis mélységben következett be.
Térségünkre ugyanakkor ez nincs befolyással, mert más szeizmikus övezethez tartozik.
Tóth László szeizmológus kedd reggel az M1 aktuális csatornának elmondta, akár két-három évig is tarthatnak az utórengések a hétfői földmozgás után, és nem zárható ki, hogy ezek meghaladják a 6-os erősséget.
A szakértő kifejtette: akkor nevezhető a földmozgás utórengésnek, ha ugyanannak a tektonikai lemeznek a mozgásához kapcsolható.
Törökország alatt három tektonikai lemez, az afrikai, az arábiai és az anatóliai találkozik, s ezek évente néhány centiméteres sebességgel közelednek egymás felé – ismertette.
Tóth László hangsúlyozta, hogy a tektonikai lemezek mozgása egy természetes folyamat, amely több tízmillió éve zajlik, és a következő egymillió évben is zajlani fog.

A kormány hétfői döntése értelmében Románia kereső- és mentőegységet küld Törökországba, ahol a hétfőre virradó éjszaka több száz ember halálát követelő, a Richter-skála szerinti 7,8-as erősségű földrengés következett be.
Kérdésre elmondta azt is, hogy a szakemberek nagy pontossággal tudják meghatározni, hol várható földrengés, de azt már nem lehet előre jelezni, hogy pontosan mikor lesz.
Hozzátette: megfelelő technológiával jelentősen lehet csökkenteni a földrengés okozta épületkárokat, igaz, a földrengésbiztos építkezés sokkal drágább, mint a hagyományos.
Dzsihadisták szöktek meg egy szíriai börtönből a földrengés nyomán
A hétfői észak-szíriai súlyos földrengést kihasználva az Iszlám Állam terrorszervezet több tagja megszökött egy börtönből a térségben – közölte a büntetés-végrehajtási intézet egyik illetékese az AFP francia hírügynökséggel.
A török határ melletti Rajo katonai börtön lakói között az épületben is károkat okozó katasztrófát kihasználva kezdődött lázadás, és ennek során körülbelül húsz fogvatartottnak sikerült kimenekülnie.
A börtönben közel kétezeren raboskodnak, közülük 1300-at gyanúsítanak azzal, hogy a szíriai háborúban is részt vevő Iszlám Államhoz tartozik. Sok foglyul ejtett kurd fegyverest is őriznek a börtönben, amely a Törökország támogatását élvező erők ellenőrizte területen található.
Megerősítette a börtönlázadás tényét a szíriai polgárháború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) is.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
Az ukrán és az amerikai tisztségviselők a davosi Világgazdasági Fórumon folytatják a békeajánlatról szóló tárgyalásokat – jelentette be vasárnap Rusztem Umerov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára.
Mette Frederiksen dán kormányfő leszögezte: „Európát nem lehet zsarolni”.
szóljon hozzá!