2009. szeptember 16., 09:042009. szeptember 16., 09:04
„A nyelvi charta értelmében és az itteni EP-gyakorlat szellemében: a nyelvi sokszínűség Európa közös kincse. Tűrhetetlen és tarthatatlan, hogy egyes tagországokban ezt nem tartják tiszteletben” – emelte ki Tőkés.
Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa tegnap Budapesten arról beszélt: a módosított szlovák államnyelvtörvény nem szükségszerűen ellentétes a nemzetközi, illetve az európai normákkal; ebben a tekintetben fontos különbséget tenni a törvény politikai és jogi oldala között. „Az, ahogyan Szlovákiában a nyelvtörvény módosítását elfogadták, nem járult hozzá a jó politikai légkörhöz, de ez nem jelenti azt, hogy a törvény önmagában a nemzetközi jogba ütközne” – mondta a főbiztos.
| Az átnyúló együttműködés sikerének egyik kulcsa, hogy az együttműködés területi és ne etnikai alapú legyen – hangsúlyozta Knut Vollebaek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) nemzeti kisebbségi főbiztosa tegnap egy budapesti konferencián. A területi elv célja ezen a téren, hogy a határ menti térségekben mindenki élvezhesse az együttműködés nyújtotta előnyöket. Ezzel szemben az etnikai alapú juttatások súlyos biztonsági kockázatot jelenthetnek azzal, hogy a határok környékén privilegizált közösségeket teremtenek. Gyanút kelthetnek továbbá az együttműködés kialakításának valódi motivációját illetően, azt a benyomást kelthetik, hogy az irredentizmus kártyáját akarják kihasználni – mondta az EBESZ-főbiztos a Kisebbségek egy varratmentes Európában című nemzetközi konferenciát megnyitó beszédében. |
„Kétségtelen, hogy a törvény bizonyos paragrafusai homályosak, és többféleképpen értelmezhetőek, ezért fontos a végrehajtási iránymutatók gondos kidolgozása, hogy elejét vegyék a jogszabály félreértelmezésének” – tette hozzá. Korábban Leonard Orban, az EU többnyelvűségi biztosa úgy nyilatkozott: az Európai Uniónak (EU) nincs olyan jogköre, hogy beavatkozhatna a szlovákiai államnyelvtörvény kapcsán kialakult szlovák–magyar vitába.
Tegnap Orban újabb közleményt adott ki, amelyben leszögezi: minden jogi eszközzel garantálni kell az alapvető jogokat, beleértve a nemzeti kisebbségekhez tartozók alapvető jogait, és tevékenyen fel kell lépni a diszkrimináció bármilyen lehetősége ellen – olvasható a közleményében. A dokumentumból kitűnik, hogy Orban hétfőn Brüsszelben külön-külön találkozott Balázs Péterrel, illetve Miroslav Lajcákkal, a magyar és a szlovák diplomácia irányítójával. Rámutatott: nincs olyan közösségi jogszabály, amely a nyelvhasználatot szabályozná az uniós tagállamokban, és az EU működésének alapjait kijelölő szerződés nem is ad lehetőséget ilyen jogszabály megalkotására.
A szlovák nyelvtörvény kapcsán Tabajdi Csaba MSZP-s EP-képviselő is nyilatkozatot adott ki. A dokumentum szerint súlyos hiányossága az Európai Uniónak, hogy nem rendelkezik belső, intézményesített konfliktuskezelő mechanizmussal, amely az Unión belüli emberi és kisebbségi jogsértéseket vizsgálná, és segítené azok megoldását. Elfogadhatatlannak minősítette, hogy az Unió hallgat, amikor alapvető emberi és kisebbségi jogok sérülnek.
A külügyi bizottság fideszes elnöke közben arról beszélt: Szlovákia gúnyt űz Magyarországból. Németh Zsolt úgy fogalmazott, Szlovákia „nem jóhiszeműen” viszonyul a szécsényi magyar–szlovák miniszterelnöki találkozóhoz: Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis arról beszél, hogy győzelmet aratott a magyar miniszterelnök felett.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.