Fotó: Videófelvétel
Folyamatosan nő a halálos áldozatok száma Törökországban és Szíriában, ahol pusztító erejű földmozgások következtek be hétfőn reggel. A két országban együttesen jelenleg több mint 2600 halottról és több mint 13 00 sérültről érkezett hír.
2023. február 06., 21:082023. február 06., 21:08
2023. február 06., 22:532023. február 06., 22:53
Több erős földrengés rázta meg hétfőre virradóra Törökország délkeleti és Szíria északi részét, a legnagyobb rengés egyes mérések szerint a 7,8-as erősséget is elérte. A földmozgás legalább tíz török tartományt érintett, a rengés epicentruma a kétmilliós nagyváros, Gaziantep – Törökország hatodig legnagyobb településének – közelében, nagyjából 24 kilométer mélyen volt.
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn hivatalos Twitter-fiókján azt közölte, hogy hétnapos nemzeti gyászt hirdet a nap folyamán bekövetkezett pusztító erejű dél-törökországi földrengések miatt, amelyekben legkevesebb 1651 ember vesztette életét. Erdogan egyúttal közölte, hogy február 12-én naplementéig országszerte és a külképviseleteken félárbocra eresztik a nemzeti lobogót.
Már háromezernél is többen meghaltak a katasztrófában
Háromezernél is több halálos áldozatot követeltek a török-szíriai határtérséget sújtó földrengések. A szíriai egészségügyi minisztérium, valamint az ellenzéki fegyveresek uralta, északnyugati térségekben működő Fehérsisakosok segélyszervezet hétfő esti összesítése szerint legkevesebb 1300 halálos áldozat volt a közel-keleti országban. A szomszédos Törökország katasztrófavédelmi hatósága (AFAD) legfrissebb adatai szerint 1762-re nőtt a halottak száma. A két országban több mint 15 ezer sérültről tudni. Mindemellett a katasztrófa valós mértékét még nem lehet felbecsülni sem, mivel a hatóságok szerint számos ember rekedhetett a földmozgás során összeomlott épületek romjai alatt.
Röviddel Erdogan Twitter-bejegyzése előtt a dél-törökországi Hatay tartományban tartózkodó török miniszterek tartottak sajtótájékoztatót. Fahrettin Koca egészségügyi miniszter arról számolt be, hogy legkevesebb 1651 ember életét vesztette, 11 ezer 119 pedig megsebesült a szerencsétlenségben. Hulusi Akar védelmi miniszter jelezte, hogy a haditengerészet egyik hajója éjszaka sérülteket szállít Iskenderun kikötőjéből a szomszédos Mersin tartomány kórházaiba. Egyúttal elmondta, hogy 17 repülőgéppel folyamatosan viszik a segélyszállítmányokat a legnagyobb városokból, Isztambulból, Ankarából és Izmirből a katasztrófa sújtotta térség két repülőterére, az adanaira és a gaziantepire.
Mehmet Özer török oktatási miniszter néhány órával korábban bejelentette, hogy február 13-ig az egész ország területén felfüggesztik az iskolai oktatást. A Dél- és Délkelet-Törökországban zajló mentési munkálatokat nagyban nehezíti a térségben uralkodó hideg időjárás, amely éjszaka sokakat a fagyás veszélyével fenyeget. Erdogan török államfő hétfőn korábban tartott sajtótájékoztatóján leszögezte: a mostani a legsúlyosabb természeti katasztrófa az 1939-es erzincani földrengés óta, amelyben tízezrek vesztették életüket Kelet-Törökországban.
Fotó: Videófelvétel
Az AFAD adatai szerint az első, 7,7-es erősségű földrengés helyi idő szerint 4 óra 17 perckor a dél-törökországi Kahramanmaras tartomány Pazarcik körzetében következett be, amelyet 4 óra 26 perckor a délkelet-törökországi Gaziantep tartomány Nurdagi körzetében egy 6,4-es erősségű, majd 4 óra 36 perckor Gaziantep Islahiye körzetében egy 6,5-ös erősségű mozgás követett. A hajnali rengésektől függetlenül helyi idő szerint 13 óra 24 perckor egy újabb, ezúttal 7,6-os magnitudójú földmozgásról is jelentést adott az AFAD Kahramanmaras tartomány Elbistan körzetéből.
Újabb erős földrengést észleltek Szíriában és Törökország délkeleti részén – közölte hétfőn kora délután az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Intézet (EMSC).
A világ számos országa megmozdult, és a katasztrófa sújtotta országok segítségére siet. Hétfő este elindult az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának első, mentőalakulatokat szállító repülőgépe a Moszkvához közeli Zsukovszkij repteréről, Szíriában pedig az ott állomásozó orosz egységek kapcsolódtak be a földrengés következményeinek felszámolásához. John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának koordinátora közölte, hogy az Egyesült Államok további két mentőegységet küld Törökországba, hogy segítse a földrengés utáni kutató-mentő munkát. Románia 60 személyből és négy kutyából álló kereső- és mentőegységet küldötta földrengés sújtotta Törökországba, Magyarországról pedig hétfőn este elindult a Hunor mentőszervezet csapata Budapestről a földrengés áldozatainak megsegítésére. A Törökországba tartó mentőegység 55 tagú, a tűzoltókon kívül katonaorvosok és a mentőszolgálat munkatársai is részt vesznek a munkában. Keresőkutyákat is visznek magukkal.
A 2011 óta polgárháború dúlta országban egész házsorok dőltek össze a rengésben, mert a bombázásokban a házak alapja már korábban megsérült. A szíriai állami média legfrissebb összesítése szerint eddig összesen 570 halottról és 1403 sérültről tudnak a Damaszkusz ellenőrizte Aleppó, Latakia, Hama, Idlíb és Tartúsz tartományokból. Szíria lázadók ellenőrizte térségéből a „fehérsisakosok” néven is ismert, nem hivatalos Szíriai Polgári Védelem (SCD) azt közölte, már több mint 430 halottról és 1050 sérültről tudnak, valamint több százan rekedtek a romok alatt.
Ahmed Damiríje, a szíriai egészségügyi miniszter helyettese a SANA állami hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy a kormányerők ellenőrizte térségekben a halálos áldozatok száma 403, és több mint 1200 sérültről tudnak. Ráed asz-Szaleh, az ellenzéki fegyveresek uralta északnyugati térségekben működő Fehérsisakosok segélyszervezet vezetője szerint ezekben a térségekben 380 halottról lehet tudni, és a sérültek száma meghaladja a ezret. Hozzátette, hogy százak rekedhettek a törmelékek alatt.
„Szíria segítséget kér az ENSZ-tagországoktól, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságától (ICRC) és más humanitárius szervezetektől a földrengés okozta károk enyhítésére” – közölte a damaszkuszi külügyminisztérium.
Hatvan személyből és négy kutyából álló kereső- és mentőegységet küld Románia a földrengés sújtotta Törökországba - nyilatkozta hétfő délután a katasztrófavédelmi főigazgatóság (DSU) vezetője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatályba lépett pénteken az Európai Unió új migrációs és menekültügyi paktuma, amely egységesebb menekültügyi eljárásokat, szigorúbb határellenőrzést és új szolidaritási mechanizmust vezet be.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének szombaton a párt 32., tisztújító kongresszusán, Budapesten; a négy alelnök Gál Kinga, Bóka János, Gyopáros Alpár és Kreicsi Bálint lett. Orbán Viktor őszre erős, rendezett Fideszt ígért.
Tisztújító kongresszust tart szombaton a Fidesz Budapesten. A küldöttek várhatóan újabb egy évre pártelnökké választják Orbán Viktort, aki a kongresszus előtt közzétett Küldetés című röpiratában elemezte a 2026-os országgyűlési választási vereség okait.
Hivatalossá vált a történelmi megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól – közölte Magyar Péter miniszterelnök pénteken Facebook-oldalán.
Sokan kaptak érdemi indok és jogosultság nélkül magyar állampolgárságot az utóbbi években, ezeket az ügyeket is feltárjuk belső vizsgálat keretében – jelentette be Velkey György László külügyi államtitkár a Facebookon pénteken.
Oroszország néhány éven belül megtámadhatja a NATO-t, az orosz haderő jelenleg is csapatokat telepít a katonai szövetség tagjaival közös határai mentén – közölte két forrás is.
Ukrajna célja, hogy elszigetelje a megszállt Krím-félszigetet Oroszországtól azáltal, hogy megszakítja a félsziget felé vezető legfontosabb katonai utánpótlási útvonalakat.
Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy az Egyesült Államok „véget vetett a háborúnak” Iránnal, miután korábban kijelentette, hogy a két fél „rendkívül szilárd szándéknyilatkozatban” állapodott meg a harcok beszüntetéséről.
Észak-Írországban élő 21 személy kért eddig konzuli segítséget a román hatóságoktól utazási okmányok kiállításához a belfasti zavargások miatt – közölték csütörtökön külügyminisztériumi források.
Egy magas rangú iráni katonai tisztviselő azzal fenyegetőzött, hogy Irán „pokollá” változtathatja a közel-keleti régiót, ha a Hormuzi-szoros biztonsága veszélybe kerül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!