A hétvégén is feszült hangulat uralkodott Chişinăuban, és folytatódtak az előre hozott választások kiírását követelő tüntetések, miután a héten beiktatott kormány nem engedett a tüntetők követelésének, és nem hirdetett korábbi voksolást péntek délután egy óráig.
2016. január 24., 15:002016. január 24., 15:00
Pavel Filip miniszterelnök közölte: a kormány nem tudja teljesíteni a demonstrálók alapkövetelését, az idő előtti voksolás kiírását.
A tüntetéseken, amelyeket többek között a moldovai állami televízió és a parlament előtt szerveztek meg, ezúttal is a Moszkva-barát szocialisták és A Mi Pártunk szimpatizánsai, illetve a korrupt politikai osztály ellen küzdő Méltóság és Igazság Platform hívei vettek részt.
Andrian Candu, a parlament elnöke szombaton azt mondta: jelenleg nem indokolt az előre hozott választások kiírása. Az csak abban az esetben lehet szükséges, ha Nicolae Timofti államfő mandátumának márciusi lejártát követően nem sikerül a parlamentnek megválasztani az új elnököt. Megjegyezte ugyanakkor: a koalíció szerint a kormánynak folytatnia kell a munkáját a gazdasági és a társadalmi összeomlás elkerülése érdekében. Mindazonáltal hétfőre tárgyalni hívta az előre hozott választásokat követelő tüntetők képviselőit.
A feszült hangulatot jól illusztrálja, hogy egy, a kormánykoalíciót támogató civil szervezet vasárnapra a kabinet melletti tüntetésre szólította az embereket, reggel azonban közölte: lemondja a demonstrációt annak érdekében, hogy megelőzze a provokátorok beszivárgását és az erőszak eszkalálódását.
Mindeközben a Publika.md portál kiderítette: a kormányellenes tüntetőknek fejenként 150 lejt ígérnek a megmozdulásokon való részvételért. Renato Usatîi, A Mi Pártunk vezetője elismerte, hogy fizetnek a tüntetőknek, de azt mondta. a pénzt nem a megmozdulásokon való részvételért kapják, „hanem élelmiszerre és teára.”
Az új kormány kapcsán egyébként Vlad Ţurcanu, Nicolae Timofti moldovai elnök volt szóvivője egy televíziós csatornának úgy nyilatkozott: az államfőt megzsarolták, hogy egy bizonyos személyt bízzon meg kormányalakítással. Ţurcanu szerint Timofti azt mondta: azzal fenyegették meg, hogy két fiával „történhet valami”, ha nem a kívánt személyt – a Demokrata Párt által megnevezett Vlad Plahotniuc oligarchát – jelöli kormányfőnek. A volt szóvivő szerint az államfő erről az országba akkreditált nagyköveteket is tájékoztatta.
Mint arról beszámoltunk, Timofti a feddhetetlenségi kritériumokra hivatkozva visszautasította, hogy az ellenmondásos üzletembert bízza meg kormányalakítással, végül kompromisszumos megoldásként elfogadta, hogy az addigi, szintén demokrata párti távközlési minisztert, Pavel Filipet kérje fel miniszterelnöknek. Arra a kérdésre, hogy az államfő esetleg külföldi befolyásra nevezte ki kormányfővé Filipet, úgy válaszolt: erről nincsenek információi, az ugyanakkor tény, hogy az utóbbi időben Timofti több ízben is egyeztetett külföldi diplomatákkal.
Egyébként csütörtökön este Klaus Johannis román államfő felhívta telefonon Timoftit, és közölte: álláspontja szerint az új kormány beiktatásával sikerült jelentős lépést tenni a politikai válság leküzdésére és az Európai Unióval aláírt társulási szerződés gyakorlatba ültetésére. Egyben Románia támogatását ajánlotta fel Moldovának, és bukaresti látogatásra hívta meg Timoftit.
Egyébként Pavel Filip kormányfő már kedden hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, miután román kollégájával, Dacian Cioloşsal ebben állapodtak meg egy telefonos beszélgetés során. Cioloş vasárnap úgy fogalmazott: Románia „a Pruton túli testvérek” mellett áll, és támogatja az európai értékek mellett kiálló moldovai polgárokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!