
A hétvégén is feszült hangulat uralkodott Chişinăuban, és folytatódtak az előre hozott választások kiírását követelő tüntetések, miután a héten beiktatott kormány nem engedett a tüntetők követelésének, és nem hirdetett korábbi voksolást péntek délután egy óráig.
2016. január 24., 15:002016. január 24., 15:00
Pavel Filip miniszterelnök közölte: a kormány nem tudja teljesíteni a demonstrálók alapkövetelését, az idő előtti voksolás kiírását.
A tüntetéseken, amelyeket többek között a moldovai állami televízió és a parlament előtt szerveztek meg, ezúttal is a Moszkva-barát szocialisták és A Mi Pártunk szimpatizánsai, illetve a korrupt politikai osztály ellen küzdő Méltóság és Igazság Platform hívei vettek részt.
Andrian Candu, a parlament elnöke szombaton azt mondta: jelenleg nem indokolt az előre hozott választások kiírása. Az csak abban az esetben lehet szükséges, ha Nicolae Timofti államfő mandátumának márciusi lejártát követően nem sikerül a parlamentnek megválasztani az új elnököt. Megjegyezte ugyanakkor: a koalíció szerint a kormánynak folytatnia kell a munkáját a gazdasági és a társadalmi összeomlás elkerülése érdekében. Mindazonáltal hétfőre tárgyalni hívta az előre hozott választásokat követelő tüntetők képviselőit.
A feszült hangulatot jól illusztrálja, hogy egy, a kormánykoalíciót támogató civil szervezet vasárnapra a kabinet melletti tüntetésre szólította az embereket, reggel azonban közölte: lemondja a demonstrációt annak érdekében, hogy megelőzze a provokátorok beszivárgását és az erőszak eszkalálódását.
Mindeközben a Publika.md portál kiderítette: a kormányellenes tüntetőknek fejenként 150 lejt ígérnek a megmozdulásokon való részvételért. Renato Usatîi, A Mi Pártunk vezetője elismerte, hogy fizetnek a tüntetőknek, de azt mondta. a pénzt nem a megmozdulásokon való részvételért kapják, „hanem élelmiszerre és teára.”
Az új kormány kapcsán egyébként Vlad Ţurcanu, Nicolae Timofti moldovai elnök volt szóvivője egy televíziós csatornának úgy nyilatkozott: az államfőt megzsarolták, hogy egy bizonyos személyt bízzon meg kormányalakítással. Ţurcanu szerint Timofti azt mondta: azzal fenyegették meg, hogy két fiával „történhet valami”, ha nem a kívánt személyt – a Demokrata Párt által megnevezett Vlad Plahotniuc oligarchát – jelöli kormányfőnek. A volt szóvivő szerint az államfő erről az országba akkreditált nagyköveteket is tájékoztatta.
Mint arról beszámoltunk, Timofti a feddhetetlenségi kritériumokra hivatkozva visszautasította, hogy az ellenmondásos üzletembert bízza meg kormányalakítással, végül kompromisszumos megoldásként elfogadta, hogy az addigi, szintén demokrata párti távközlési minisztert, Pavel Filipet kérje fel miniszterelnöknek. Arra a kérdésre, hogy az államfő esetleg külföldi befolyásra nevezte ki kormányfővé Filipet, úgy válaszolt: erről nincsenek információi, az ugyanakkor tény, hogy az utóbbi időben Timofti több ízben is egyeztetett külföldi diplomatákkal.
Egyébként csütörtökön este Klaus Johannis román államfő felhívta telefonon Timoftit, és közölte: álláspontja szerint az új kormány beiktatásával sikerült jelentős lépést tenni a politikai válság leküzdésére és az Európai Unióval aláírt társulási szerződés gyakorlatba ültetésére. Egyben Románia támogatását ajánlotta fel Moldovának, és bukaresti látogatásra hívta meg Timoftit.
Egyébként Pavel Filip kormányfő már kedden hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezik, miután román kollégájával, Dacian Cioloşsal ebben állapodtak meg egy telefonos beszélgetés során. Cioloş vasárnap úgy fogalmazott: Románia „a Pruton túli testvérek” mellett áll, és támogatja az európai értékek mellett kiálló moldovai polgárokat.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!