
Fotó: Facebook/Council of the European Union
Az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács hétfőn további hat hónappal, szeptember 15-ig meghosszabbította az Ukrajna területi egységének, önállóságának és függetlenségének aláásásáért vagy veszélyeztetéséért felelősökkel szemben hozott korlátozó intézkedések hatályát – olvasható a brüsszeli testület sajtóközleményében.
2023. március 14., 07:522023. március 14., 07:52
2023. március 14., 07:542023. március 14., 07:54
A szankciók 1473 természetes személyt és 205 szervezetet érintenek.
Válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az EU vezető orosz politikai képviselők, oligarchák, katonai vezetők és propagandisták ellen vezetett be szankciókat.
Az EU az ukrajnai háború 2022. február 24-i kezdetét követően több alkalommal korábban példátlan intézkedéseket fogadott el azzal a céllal, hogy jelentősen meggyengítse Oroszország gazdaságát, és korlátozza hadviselési képességét – olvasható a tanácsi közleményben.
A Tanács ismételten elítélte Oroszország Ukrajna elleni háborúját, amely – mint írták – az ENSZ Alapokmányának megsértését jelenti, és mérhetetlen szenvedést és pusztítást okozott Ukrajnának.
„Az Európai Unió rendíthetetlenül elkötelezett amellett, hogy segítse Ukrajnát mindaddig, amíg azt a megtámadott ország igényli, valamint támogatja Ukrajna önállódáságát és területi egységét” – fogalmaz a tanács.
Oroszországnak azonnal véget kell vetnie a kegyetlen háborúnak – teszi hozzá a közlemény.
„Számunkra továbbra is a kitűzött célok elérése az abszolút prioritás, és a továbbiakban is ez marad. Ezeket most csak katonai eszközökkel lehet elérni” – mondta.
A szóvivő szerint a Kreml nem látja az előfeltételeit annak, hogy az ukrajnai helyzet békés mederbe terelődjön.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője, akit hétfőn fogadott Vlagyimir Putyin elnök, a találkozón azt hangoztatta, hogy a csecsenek egyöntetűen támogatják az ukrajnai „különleges hadműveletet”, úgy vélik, hogy annak céljait el kell érni, és készek a győzelemig harcolni. Kadirov arról biztosította Putyint, hogy nem fogja cserbenhagyni őt. Az orosz elnök kijelentette, hogy efelől nincsenek kételyei, és méltatta a csecsen harcosok teljesítményét, akiknek köszönetet mondott.
Az RBK című gazdasági lap idézte Kadirov egy korábbi nyilatkozatát, amely szerint az ukrajnai harcokban eddig több mint 21 ezer csecsen vett részt, akik több mint 9 ezren voltak egyszerre a fronton.
Apti Alaudinov vezérőrnagy, az Ahmat csecsenföldi különleges egység parancsnoka, a luhanszki „népi milícia” 2. hadtestének parancsnokhelyettese a Pervij Kanal tévécsatornán hétfőn azt mondta, hogy
Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve mintegy 440 főben nevezte meg az ukrán fegyveres erők emberveszteségét, akik közül nagyjából 190 katona a Donyeck környékén folytatott harcokban esett el.
A megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között nevezett meg egyebek között egy Osza-AKM légvédelmi rakétát és három harckocsit.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást.
Eközben hétfő esti helyzetjelentésében az ukrán vezérkar arról számolt be, hogy
„Az orosz hadsereg erőfeszítéseit Donyeck megyében változatlanul főként Liman, Bahmut, Avgyijivka, Marjinka és Sahtarszk irányában végrehajtott támadó hadműveletekre összpontosítja, és nem hagy fel azzal a tervével, hogy elérje Donyeck és Luhanszk megyék közigazgatási határait” – írta közleményében a vezérkar.
Csapást mértek az északkeleti Szumi megyében lévő Znob-Novhorodszke település agrárlíceumára, aminek következtében egy civil életét vesztette, és öt megsérült. Két rakétával eltaláltak egy iskolát a Donyeck megyei Avgyijivkában is, ahol egy helyi lakos vesztette életét. Ezenfelül több mint tíz támadást hajtottak végre rakéta-sorozatvetőkkel.
Az ukrán légierő hétfőn tíz csapást mért orosz élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásokra - derült ki a vezérkar közleményéből.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
A külügyminisztérium hétfőn közölte, hogy kapcsolatban áll egy román állampolgárral, aki a Spanyolországban történt vasúti balesetben érintett vonatok egyikén utazott.
Románia azon mintegy 60 ország között van, amelyeket Donald Trump amerikai elnök meghívott egy új nemzetközi kezdeményezésbe, a béketanácsába.
Keir Starmer brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szombaton elismerte, hogy a több mint két héten át tartó zavargások során több ezer iráni vesztette életét.
szóljon hozzá!