
Fotó: Vasvári Tamás/MTI
Neves orvosprofesszorok és járványügyi szakemberek részvételével indult felvilágosító kampány hétfőn a koronavírus elleni védőoltásról Ausztriában.
2021. január 11., 16:262021. január 11., 16:26
A kampány célja egyfelől, hogy hiteles szakemberek segítségével növeljék a lakosság ismereteit és bizalmát a különböző, már engedélyezett – és a jövőben engedélyezésre váró – oltóanyagokról, másfelől, de éppen ezzel összefüggésben, hogy növeljék az oltási hajlandóságot.
és a következő hetekben, hónapokban folyamatosan hiteles információkkal kíván hozzájárulni ahhoz, hogy eloszlassák az emberek aggodalmait, félelmeit, bizonytalanságát a védőoltással kapcsolatban.
A kampány résztvevői – neves orvosprofesszorok és járványügyi szakemberek – rádiós és televíziós spotokban, újságokban, internetes felületeken, és minden lehetséges módon kiállnak az Ausztriában forgalomba kerülő koronavírus elleni oltóanyagok biztonsága, hatékonysága és fontossága mellett.
Ursula Wiedermann-Schmidt, a Nemzeti Oltási Tanács tudományos elnöke elmondta, hogy az oltóanyagok megbízhatóságának éppen az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) – amely a vakcinák engedélyezését végzi – a legfőbb garanciája.
– hangsúlyozta az elnökasszony. Legfőbb célként a hiteles információknak a lakosság minél szélesebb köreibe való eljuttatását nevezte meg, de említést tett a tudománytalan álhírek terjedésének veszélyességéről is.
Markus Müller, a bécsi Orvostudományi Egyetem rektora aggodalmát fejezte ki, hogy a legutóbbi felmérések szerint mindössze a lakosság egynegyede-egyharmada oltatná be magát a koronavírus ellen, negyedük teljesen ellene van, és mintegy fele a lakosságnak bizonytalan, és nem tudja, mi tévő legyen. Ezért véleménye szerint az emberek hiteles, és folyamatos tájékoztatása az egyik legfontosabb feladat, amivel segíthetik a kormány oltási stratégiáját.
Eközben az egészségügyi minisztérium jelentése szerint rendben zajlik az oltóanyagok kiszállítása, vasárnap átlépte a 30 000-et a beoltottak száma, hétfőn folyamán további 34 535 adagot juttatnak el országszerte az ápoló- és idősotthonokba, valamint a kórházak covid osztályaira.
Ausztriában az elmúlt 24 órában 1536 embernél igazolták újonnan a vírusfertőzést, a járvány kezdete óta 382 258 esetet regisztráltak. A koronavírusos betegséggel kórházban ápoltak száma 2297, az intenzív kezelésre szorulók 379-en vannak. A fertőzés okozta betegség szövődményeibe az elmúlt napon 24-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 6747-re emelkedett.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Csütörtök már a hatodik nap szombat óta, hogy az Egyesült Államok és Izrael légi csapásokat mér iráni katonai célpontokra és az ország vezetői ellen.
Magyarország energiaellátásának biztonságáról egyeztet Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyinnal annak érdekében, hogy a krízis ellenére is rendelkezésre álljon a szükséges kőolaj- és földgázmennyisé.
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
szóljon hozzá!