
Fotó: Izrael kormánya
Izrael már megsemmisítette a Hamász harcoló alakulatainak mintegy kétharmadát, a teljes gázai győzelem után pedig a másik izraeli palesztin terület, Ciszjordánia felett is teljesen át kell vennie a katonai ellenőrzést – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.
2024. január 19., 07:592024. január 19., 07:59
A kormányfő elmondása szerint a harcok két szakaszban folynak: az első fázisban, amelynek célja a Hamász szervezet 24 harci alakulatának a megsemmisítése,
„Ezután következik a terület megtisztítása (a fegyveresektől). Az első művelet rendszerint rövidebb, a második hosszabb ideig tart” – mondta.
Netanjahu egy elesett izraeli katona fényképét a magasba tartva hangsúlyozta: a katonák nem haltak meg hiába, és ígéretet tett arra, hogy a harcok addig folytatódnak, amíg a Hamász vereséget nem szenved, és a gázai túszok ki nem szabadulnak. „A győzelem kivívása még hónapokig eltart, de eltökéltek vagyunk” – szögezte le.
A gázai háború utáni lehetséges forgatókönyvekre kitérve Netanjahu hangsúlyozta: a belátható jövőben bármilyen megoldásnak magában kell foglalnia az izraeli katonai ellenőrzést Ciszjordánia egésze felett, ami
Netanjahu felidézte, hogy az amerikai tisztségviselőkkel folytatott megbeszéléseken elhárította azokat a kísérleteket, amelyek Izrael biztonságát fenyegető víziókat feszegettek.
„Izrael miniszterelnökének képesnek kell lennie arra, hogy szükség esetén nemet mondjon, még a legjobb barátainknak is” – fogalmazott.
– mondta Netanjahu.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón azt állította, hogy a lemondását követelő izraeli politikusok lényegében egy palesztin állam létrehozását kérik.
„Azok, akik Netanjahu utáni napról beszélnek, valójában egy palesztin állam létrehozásáról beszélnek” – mondta.
„Minden olyan területről, ahonnan kivonulunk, terrort kapunk a nyakunkba, szörnyű terrort” – jelentette ki, hozzáfűzve, hogy ez történt Dél-Libanonban, a Gázai övezetben és Ciszjordánia egyes részein is, utóbbi kontroll alatt tartása ezért olyan fontos.
Benjámin Netanjahu már többször is visszautasította a tűzszüneti felszólításokat, és kijelentette:
Izraeli adatok szerint a Hamász október 7-i meglepetésszerű támadása során elrabolt 250 emberből 136-an vannak még fogságban, nagyjából egyharmaduk krónikus beteg és gyógyszerekre van szüksége.
Netanjahu szavaira reagálva amerikai tisztségviselők csütörtökön kijelentették, hogy nem fogják hagyni, hogy a miniszterelnök nyilvánvaló elutasítása egy esetleges palesztin állammal szemben megakadályozza őket abban, hogy nyomást gyakoroljanak izraeli kollégáikra az ügyben.
A nyilatkozat – amely szöges ellentétben áll Joe Biden amerikai elnök kinyilvánított álláspontjával – a CNN szerint
Még ha Biden nyilvánosan szilárd támogatást is nyújt Izraelnek, a színfalak mögött ő és vezető tisztségviselői egyre frusztráltabbak, hogy Netanjahu a jelek szerint elutasítja a tanácsokat és a nyomást a gázai hadjárattal kapcsolatban.
Egy magas rangú kormányzati tisztviselő Netanjahu kijelentései után megjegyezte, hogy
„Ha az ilyen nyilatkozatokat vennénk a végső szónak, akkor nem menne humanitárius segítség Gázába, és nem engednének szabadon túszokat” – mondta egy magas rangú amerikai kormányzati tisztségviselő. „Mint ezekben és sok más kérdésben, továbbra is a megfelelő eredmény érdekében fogunk dolgozni, különösen azokban a kérdésekben, amelyekben erősen nem értünk egyet”.
Egy, az ügyet ismerő személy szerint nem világos, hogy Netanjahu valóban közvetlenül beszélt álláspontjáról az amerikai tisztségviselőknek, ahogyan azt sajtótájékoztatóján állította. A személy azt mondta, hogy a kormányzaton belül nem tekintik úgy a megjegyzéseit, mintha azok jelentősen eltérnének attól, amit korábban mondott.
A Palesztin Hatóság elnökének szóvivője leszögezte:
„Az egész régió vulkánkitörés küszöbén áll” – mondta Nabil Abu Rudejne palesztin szóvivő a WAFA palesztin hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy Netanjahu megjegyzései azt mutatják, hogy az izraeli kormány „eltökélt abban, hogy az egész régiót a szakadékba taszítsa”.
Rudejne azt is állította, hogy az Egyesült Államok „felelősséget visel a térség biztonságának és stabilitásának romlásáért, mivel elfogultan és vakon támogatja az izraeli megszállást”.
Ismét amerikai hajót támadtak a húszik
A húszi lázadók csütörtökön rakétákat lőttek ki egy amerikai tulajdonú kereskedelmi hajóra, alig néhány órával az Irán által támogatott jemeni csoport elleni újabb amerikai katonai csapások után.
Az amerikai hadsereg közlése szerint a húszik két hajó elleni ballisztikus rakétát lőttek ki az M/V Chem Ranger hajóra, ami a héten a harmadik ilyen támadás volt egy amerikai tulajdonú hajó ellen.
„A legénység megfigyelte, hogy a rakéták a hajó közelében csapódtak a vízbe. Nem jelentettek sérüléseket vagy károkat a hajón” – közölte az amerikai Központi Parancsnokság.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön elismerte, hogy a húszik elleni amerikai csapások nem riasztják el a csoportot a Vörös-tengeren elkövetett támadásaitól, amelyekről kijelentették, hogy csak akkor hagyják abba, ha Izrael befejezi a gázai háborút.
Biden megjegyzései azután hangzottak el, hogy az amerikai hadsereg közölte: az egy héten belül ötödik amerikai támadás a húszik ellen kis számú hajó elleni rakétát vett célba, amelyeket nemzetközi hajózási útvonalak elleni indításra készítettek elő.
Sabrina Singh, a Pentagon helyettes sajtótitkára azonban azt mondta, hogy az USA „képes volt a húszik képességek jelentős részét leépíteni, súlyosan megzavarni és megsemmisíteni”.
„Soha nem mondtuk, hogy a húszik azonnal leállnak” – mondta. „Ez olyasvalami, amiről nekik kell meghozniuk ezt a döntést”.
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Magyarország elhalasztott egy olyan alapvető eljárási lépést, amely elengedhetetlen az Ukrajna és Moldova által benyújtott EU-csatlakozási kérelmek előrehaladásához – közölte a brüsszeli ügyekben jártas Politicoval két uniós diplomata.
Irán hétfőn kijelentette, hogy az ENSZ nukleáris felügyeleti szervezetével való együttműködése „a jelenlegi eljárások szerint” folytatódik.
szóljon hozzá!