Nincs kegyelem. Netanjahu leszögezte: Izrael teljes erővel folytatja a harcot a Hamász ellen
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael „teljes erővel folytatta a harcot” a Hamász ellen a Gázai övezetben – közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este.
2025. március 19., 10:272025. március 19., 10:27
Kemény hangú videonyilatkozatában Netanjahu a BBC szerint arra figyelmeztetett, hogy „a tárgyalások csak a harcok közben folytatódnak”, és hogy „ez csak a kezdet”.
Bejelentése azután hangzott el, hogy izraeli repülőgépek tömeges légicsapásokat indítottak a Hamász terrorszervezet gázai célpontjai ellen.
A csapáshullám a legsúlyosabb volt a január 19-én kezdődött tűzszünet óta.
A törékeny tűzszünet eddig többnyire tartotta magát, de a támadások újabb hulláma azt sugallja, hogy a háború végleges befejezésének tervei már nem jöhetnek szóba.
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
Egyiptom, a tárgyalások egyik közvetítője elítélte a Gáza elleni támadásokat.
A légicsapások „a tűzszüneti megállapodás durva megsértését” jelentik, és „veszélyes eszkalációt” jelentenek – mondta Tamim Kallaf, az ország külügyminisztériumának szóvivője.
Netanjahu beszédében elmondta, hogy Izrael megpróbált tárgyalni a Hamásszal a még mindig a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról. Azzal vádolta a Hamászt, hogy minden alkalommal elutasította a javaslatokat.
Izrael és a Hamász nem ért egyet a tűzszüneti megállapodás továbbvitelének módjáról azóta, hogy az első szakasz március elején lejárt. Az első szakaszban számos izraeli túszt és palesztin foglyot szabadon engedtek.
Ehelyett a megállapodás bizonytalanná vált, amikor az Egyesült Államok és Izrael meg akarta változtatni az alku feltételeit, hogy meghosszabbítsák az első szakaszt, amely több túsz szabadon bocsátását jelentette volna.
Ez késleltette volna a második fázis kezdetét, amelynek célja az állandó tűzszünet volt, és az izraeli csapatok kivonulását követelte volna meg a Gázai övezetből.
A Hamász azonban elutasította az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők által közvetített megállapodás javasolt módosítását, elfogadhatatlannak nevezve azt.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával, mielőtt végrehajtotta a csapásokat – közölték tisztségviselők.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Brian Hughes elmondta: a Hamász szabadon engedhette volna a túszokat a tűzszünet meghosszabbítása érdekében, ehelyett azonban az elutasítást és a háborút választotta.
A túszok családjait képviselő csoport a túszokról való lemondással vádolta az izraeli kormányt, és az izraeli parlament előtt kezdett tiltakozó akcióba.
A csapások híre megrémítette a Hamász által még mindig fogva tartott izraeli túszok családjainak egy részét.
„Az izraeli kormány nem tökéletes, és Izrael nem tesz eleget, mert a testvéreim nincsenek otthon” – mondta a BBC-nek Liran Berman, akinek ikertestvéreit még mindig Gázában tartják fogva.
– mutatott rá.
Izrael szerint a Hamász még mindig 59 túszt tart fogva, akik közül 24-en feltételezhetően életben vannak.
A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, mintegy 1200 embert megölt, és 251-et foglyul ejtett Gázában.
Izrael hatalmas katonai offenzívával válaszolt, amely a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint több mint 48 500 palesztint ölt meg, és hatalmas pusztítást végzett az otthonokban és az infrastruktúrában.
A húszik vezetője az Izrael elleni katonai műveletek fokozásával fenyegetőzik
A húszik vezetője megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket. Eközben az Egyesült Államok lőtte a húszik jemeni állásait, a húszik pedig negyedszer támadták a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren.
Abdel-Malik al-Húszi, a jemeni milícia vezetője a húszik ellenőrzése alatt álló al-Maszíra televízióban arról beszélt, hogy „az izraeli ellenség újraindította a palesztinok népirtását a Gázai övezetben az Egyesült Államok kezdeményezésére”. Egyben megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket válaszul a Gázai övezetre kedden mért csapásra, amelynek következtében több százan vesztették életüket.
Kedden az izraeli légierő megsemmisített egy Jemenből kilőtt rakétát, mielőtt az beléphetett volna az ország légterébe. Elővigyázatosságból légiriadót rendeltek el a Negev-sivatag középső és déli részén – áll a izraeli hadsereg (IDF) közleményében.
Kedd este az Egyesült Államok csapást mért a húszik katonai állásaira Szaadáb tartományban, az ország északnyugati részén – számolt be az al-Maszíra televízió a részletek ismertetése nélkül.
Válaszul a húszik szerda hajnalban már a negyedik támadást hajtották végre a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozó ellen a Vörös-tenger északi részén rakétákkal és drónokkal.
Március 15-én az Egyesült Államok komoly légitámadást indított Jemenben a húszik ellenőrzése alatt álló területeken. A hadművelet célja az amerikai érdekek védelme és a hajózás szabadságának biztosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Akár órákkal hosszabb várakozásra is számíthatnak a schengeni térségbe érkező, EU-n kívüli utazók az új belépési-kilépési rendszer miatt – figyelmeztetnek európai repülőterek.
Agyonlőtték Alain Orsonit, a korzikai szeparatisták volt vezetőjét Vero kistelepülésen hétfőn, édesanyjának temetésén – derül ki rendőrségi és ügyészségi közlésekből.
Havazás, jég és ónos eső miatt több európai repülőteret is lezártak ideiglenesen: többek közt a budapesti, bécsi, prágai légikikötő is felfüggesztett járatokat kedden.
A köztársasági elnök április 12-re tűzte ki az országgyűlési választás időpontját – közölte a Sándor-palota kedden az MTI-vel.
Hogyan reagálna Románia, ha egyes NATO-tagországok csapatokat küldenének Grönlandra, ha Donald Trump amerikai elnök úgy határoz, hogy katonai erővel próbálja megszerezni – erről beszélt Radu Miruță védelmi miniszter hétfő este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!