Nincs kegyelem. Netanjahu leszögezte: Izrael teljes erővel folytatja a harcot a Hamász ellen
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Izrael „teljes erővel folytatta a harcot” a Hamász ellen a Gázai övezetben – közölte Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedd este.
2025. március 19., 10:272025. március 19., 10:27
Kemény hangú videonyilatkozatában Netanjahu a BBC szerint arra figyelmeztetett, hogy „a tárgyalások csak a harcok közben folytatódnak”, és hogy „ez csak a kezdet”.
Bejelentése azután hangzott el, hogy izraeli repülőgépek tömeges légicsapásokat indítottak a Hamász terrorszervezet gázai célpontjai ellen.
A csapáshullám a legsúlyosabb volt a január 19-én kezdődött tűzszünet óta.
A törékeny tűzszünet eddig többnyire tartotta magát, de a támadások újabb hulláma azt sugallja, hogy a háború végleges befejezésének tervei már nem jöhetnek szóba.
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
Egyiptom, a tárgyalások egyik közvetítője elítélte a Gáza elleni támadásokat.
A légicsapások „a tűzszüneti megállapodás durva megsértését” jelentik, és „veszélyes eszkalációt” jelentenek – mondta Tamim Kallaf, az ország külügyminisztériumának szóvivője.
Netanjahu beszédében elmondta, hogy Izrael megpróbált tárgyalni a Hamásszal a még mindig a Gázai övezetben fogva tartott izraeli túszok szabadon bocsátásáról. Azzal vádolta a Hamászt, hogy minden alkalommal elutasította a javaslatokat.
Izrael és a Hamász nem ért egyet a tűzszüneti megállapodás továbbvitelének módjáról azóta, hogy az első szakasz március elején lejárt. Az első szakaszban számos izraeli túszt és palesztin foglyot szabadon engedtek.
Ehelyett a megállapodás bizonytalanná vált, amikor az Egyesült Államok és Izrael meg akarta változtatni az alku feltételeit, hogy meghosszabbítsák az első szakaszt, amely több túsz szabadon bocsátását jelentette volna.
Ez késleltette volna a második fázis kezdetét, amelynek célja az állandó tűzszünet volt, és az izraeli csapatok kivonulását követelte volna meg a Gázai övezetből.
A Hamász azonban elutasította az amerikai, katari és egyiptomi közvetítők által közvetített megállapodás javasolt módosítását, elfogadhatatlannak nevezve azt.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával, mielőtt végrehajtotta a csapásokat – közölték tisztségviselők.
Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője, Brian Hughes elmondta: a Hamász szabadon engedhette volna a túszokat a tűzszünet meghosszabbítása érdekében, ehelyett azonban az elutasítást és a háborút választotta.
A túszok családjait képviselő csoport a túszokról való lemondással vádolta az izraeli kormányt, és az izraeli parlament előtt kezdett tiltakozó akcióba.
A csapások híre megrémítette a Hamász által még mindig fogva tartott izraeli túszok családjainak egy részét.
„Az izraeli kormány nem tökéletes, és Izrael nem tesz eleget, mert a testvéreim nincsenek otthon” – mondta a BBC-nek Liran Berman, akinek ikertestvéreit még mindig Gázában tartják fogva.
– mutatott rá.
Izrael szerint a Hamász még mindig 59 túszt tart fogva, akik közül 24-en feltételezhetően életben vannak.
A háborút az váltotta ki, hogy a Hamász 2023. október 7-én megtámadta Izraelt, mintegy 1200 embert megölt, és 251-et foglyul ejtett Gázában.
Izrael hatalmas katonai offenzívával válaszolt, amely a Hamász vezette egészségügyi minisztérium szerint több mint 48 500 palesztint ölt meg, és hatalmas pusztítást végzett az otthonokban és az infrastruktúrában.
A húszik vezetője az Izrael elleni katonai műveletek fokozásával fenyegetőzik
A húszik vezetője megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket. Eközben az Egyesült Államok lőtte a húszik jemeni állásait, a húszik pedig negyedszer támadták a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozót a Vörös-tengeren.
Abdel-Malik al-Húszi, a jemeni milícia vezetője a húszik ellenőrzése alatt álló al-Maszíra televízióban arról beszélt, hogy „az izraeli ellenség újraindította a palesztinok népirtását a Gázai övezetben az Egyesült Államok kezdeményezésére”. Egyben megfenyegette Izraelt, hogy fokozza a zsidó állam elleni katonai műveleteket válaszul a Gázai övezetre kedden mért csapásra, amelynek következtében több százan vesztették életüket.
Kedden az izraeli légierő megsemmisített egy Jemenből kilőtt rakétát, mielőtt az beléphetett volna az ország légterébe. Elővigyázatosságból légiriadót rendeltek el a Negev-sivatag középső és déli részén – áll a izraeli hadsereg (IDF) közleményében.
Kedd este az Egyesült Államok csapást mért a húszik katonai állásaira Szaadáb tartományban, az ország északnyugati részén – számolt be az al-Maszíra televízió a részletek ismertetése nélkül.
Válaszul a húszik szerda hajnalban már a negyedik támadást hajtották végre a USS Harry Truman amerikai repülőgép-hordozó ellen a Vörös-tenger északi részén rakétákkal és drónokkal.
Március 15-én az Egyesült Államok komoly légitámadást indított Jemenben a húszik ellenőrzése alatt álló területeken. A hadművelet célja az amerikai érdekek védelme és a hajózás szabadságának biztosítása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Európa biztonsága és függetlensége szempontjából kulcsfontosságú, hogy az Európai Unió továbbra is Ukrajnára összpontosítson – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Strasbourgban az Európai Parlamentben.
A Moldovai Köztársaság hamarosan lezárja a Szovjetunió összeomlása után létrejött, orosz vezetésű Független Államok Közösségéből (FÁK) való kilépéséhez szükséges formalitásokat – jelentette be Mihai Popșoi külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy nem sikerült véget vetnie Oroszország Ukrajna elleni háborújának, mert szerinte egyik fél sem hajlandó következetesen megállapodásra jutni.
Donald Trump amerikai elnök megismételte, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van a Grönland feletti ellenőrzésre.
Egy ember meghalt, négyen súlyosan megsérültek kedden este Barcelona térségben egy újabb spanyolországi vonatbalesetben – közölte a katalán rendőrség.
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!