
Fotó: MTI
2011. november 24., 07:262011. november 24., 07:26
Semjén úgy vélekedett: nagymértékben megterhelné a magyarság érdekérvényesítésének lehetőségét, ha „az etnikai alapú magyar párt” kiesik a bukaresti parlamentből, vagy ha veszélybe kerül, illetve kisebb lesz a magyar jelenlét a román törvényhozásban. Semjén újfent Pál apostolt parafrazálva buzdította összefogásra az erdélyi magyar politikai szervezeteket: „Ám ha egymást marjátok és rágjátok, vigyázzatok, hogy egymást fel ne faljátok!” Kijelentette: Budapest számára alapvető fontosságú a jó viszony Bukaresttel, és nagyon fontosnak nevezte, hogy a „magyar etnikai alapú politika” hangsúlyos szerepet tölthessen be a román belpolitikában.
Semjén Zsolt beszédének központi helyén szerepelt a magyar állampolgárságot igénylő felvidéki magyarokat sújtó szlovák ellentörvény bírálata. A miniszterelnök-helyettes kiemelten reagált Boldoghy Olivér felvidéki magyar vállalkozó ügyére, akitől – mint arról beszámoltunk – a napokban a pozsonyi hatóságok megvonták a szlovák állampolgárságát, miután letette a magyar állampolgársági esküt. Semjén szerint Boldoghy szerepe egyfajta „felkiáltójel”, és a magyar kormány minden jogi és más – többek között anyagi – segítséget megad a szlovák állampolgárságától megfosztott férfinak, akinek érdekeiért Budapest az uniós fórumokon is kiáll.
„Ez az ügy messzemenően rávilágít arra, hogy mennyire ellentétes az Európai Unió étoszával az, amit Szlovákia ebben a kérdésben képvisel” – szögezte le Semjén, sajnálatát fejezve ki, hogy a pozsonyi kormányban részt vevő Híd-Most vegyes pártnak és a jobbközép kabinetnek nem sikerült ígéretét valóra váltania, megszüntetnie a szlovák „ellentörvényt”, amely jogfosztással fenyeget, és azt meg is valósítja. A Budapest által erőteljesen kifogásolt szerb restitúciós törvény kapcsán Semjén közölte, a délvidéki magyarság jogfosztása esetén Magyarország kénytelen lenne megvétózni Belgrád uniós tagjelölti státusát. Hozzátette, úgy tűnik, Magyarország határozott fellépésének és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke tárgyalásainak köszönhetően a szerb parlament megszünteti a jogfosztást, és ha ez így lesz, Budapest „boldog örömmel” megszavazza a tagjelölti státust.
Semjén beszélt arról is: a Bethlen Gábor Alapon keresztül szeretnék biztosítani, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények – és itt név szerint említette a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet és a Partiumi Keresztény Egyetemet – az ad hoc jellegű pályázatokon kívül normatív támogatást kapjanak, ezáltal biztosítható legyen stabil és kiszámítható működésük. Leszögezte, az oktatás-nevelési támogatást mindenki megkapja, az új, bankszámlás utalás kialakításával „egy gombnyomással meg lehet oldani az utalásokat”.
A magyar kormány véglegesített támogatáspolitikája kapcsán egyébként Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának elmondta: a szövetség nem ért egyet a kabinet által javasolt „általános, pontozási rendszerrel”, mivel nem tudja értelmezni azt a feltételként megszabott kritériumot, hogy ezek az intézmények miként járulnak hozzá például az autonómiatörekvésekhez. Mint arról beszámoltunk, a magyar kormány által az intézmények támogatásának feltételei kapcsán kidolgozott kritériumrendszerről a Máért mostani ülése hivatott elfogadni egy kompromisszumos változatot.
A plenáris ülést Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg, aki szerint az elmúlt húsz év magyar nemzetpolitikai teljesítménye – jó néhány enyhítő körülmény ellenére – a magyar politikai osztály „műve és felelőssége”. Kövér kiemelte: az elmúlt húsz esztendő tanulságai alapján sok mindent újra kell gondolni, e téren példaként említette, hogy a szomszédos országokban hatalmi szerepkörbe kerülő magyar politikai osztály valójában mit képvisel: a magyarok érdekeit a többségi államvezetésben, vagy a többségi államvezetés érdekeit a magyarok között, esetleg egyfajta moderátor-, pacifikáló szerepet választ magának, saját jól felfogott csoportérdekét követve. Egyébként a részt vevő tizenegy határon túli magyar szervezet közül Erdélyt az EMNT, az MPP és az RMDSZ képviseli, a mai zárónapon pedig – amely közös nyilatkozat elfogadásával ér véget – előadást tart Orbán Viktor kormányfő.
Rostás Szabolcs, Budapest
Tenerife szigetén köt ki az a holland óceánjáró, amelyen felbukkant a hantavírus, és az utasokat onnan juttatják haza az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül – jelentette be Mónica García spanyol egészségügyi miniszter.
Magyarország visszaszolgáltatta Ukrajnának azt a pénzt és aranyat, amelyek az Oscsadbank ukrán állami pénzintézet tulajdonát képezték, és amelyeket a magyar titkosszolgálatok márciusban foglaltak le – jelentette be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy mindössze egy nap után felfüggeszti az amerikai hadműveletet, amelynek célja a hajók kísérése volt a Hormuzi-szoroson keresztül, annak érdekében, hogy megállapodásra jusson Iránnal.
Az őshonos nemzeti közösségek helyzetéről és az Európai Unió kisebbségpolitikájáról beszélgettünk Borvendég Zsuzsannával, a Mi Hazánk Mozgalom EP-képviselőjével, aki a magyar politikai szereplők együttműködésének hiányáról is szólt lapunknak.
Az amerikai hadsereg „pusztító tűzerejével” néznek szembe azok az iráni erők, amelyek megtámadják a Hormuzi-szorosban közlekedő kereskedelmi hajókat vagy amerikai egységeket – közölte Pete Hegseth amerikai hadügyminiszter kedden Washingtonban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy Ukrajna május 6-án éjfélkor tűzszünetet hirdet, miután Oroszország május 8–9-re ideiglenes, a Győzelem Napjához kapcsolódó fegyverszünetet javasolt.
Veszélybe került az Egyesült Államok és Irán közötti tűzszünet, miután mindkét fél katonai csapásokat hajtott végre a Hormuzi-szoros blokádját övező viták kapcsán.
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.