Fotó: Iochom Zsolt
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.
2021. november 15., 18:082021. november 15., 18:08
Az oltási kötelezettség a napközbeni kisgyermekellátás és a bentlakásos szociális ellátás területén, vagyis a többi között az óvodákban és az idősotthonokban dolgozókra vonatkozhat majd – mondta a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) koalícióra készülő Zöldek szövetségi parlamenti frakciójának társelnöke, Katrin Göring-Eckardt.
Azzal kapcsolatban, hogy a liberálisok eddig rendre ellenezték az oltási kötelezettség minden formáját, elmondta, hogy a tervezett új előírás nem kerül bele a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény soron következő módosításába – amelyről csütörtökön szavaz a Bundestag –, hanem később alkothatnak róla jogszabályt.
A csütörtöki szavazásra készített javaslatokat az utóbbi napokban átdolgozták és kiegészítették, mert minden korábbinál nagyobb járványhullám formálódott, amióta a kormányra készülő pártok októberben megkezdték a módosítás előkészítését, és a romló járványhelyzet miatt felerősödött a már csak ügyvezető kormány hivatali idejében alkalmazott szigorú korlátozások felújítására irányuló nyomás.
A védekezést a gyakorlatban irányító tartományi kormányok azt a lehetőséget is megkapják, hogy megtilthatják vagy korlátozhatják a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, valamint a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását, és a felsőoktatási intézmények működését.
A törvényt azért kell átdolgozni, mert november 25-től megszűnik a járvány legelején, tavaly márciusban bevezetett kivételes jogrend, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy rendeleti úton, törvényhozási hozzájárulás nélkül tegyék meg a lakosság megvédéséhez szükséges lépéseket, és ezzel jogi alapot biztosított az eddigi járványvédelmi intézkedésekhez.
A törvény tervezett reformja alapján a járvány első három hullámával ellentétben a negyedik hullám megfékezéséhez – főleg a liberálisok nyomására – nem lesz lehetőség általános kijárási és utazási korlátozások elrendelésére, az idegenforgalom és a vendéglátás, valamint a kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások általános felfüggesztésére, és sportágak működését sem lehet majd elrendelni.
Az oltatlanok kitiltását jelenti az úgynevezett 2G-szabály, amelynek elnevezését a „beoltott vagy gyógyult személyek” (geimpfte oder genesene Personen) kifejezésből képezték. A védekezés eszközei között nyár óta szereplő szabály előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok viszont friss negatív vírusteszt birtokában sem.
A 2G-szabályt alkalmazzák november 8-a óta a legsúlyosabb járványügyi helyzetben lévő Szászország tartományban, és hétfőn Berlinben is bevezették. A tartományi rangú fővárosban már az első napon látványosan emelkedett az oltási hajlandóság, az oltópontoknál több száz méteres sorok alakultak ki.
A 2G-szabály enyhébb változata a 3G-szabály, amely szerint az oltatlanok is tartózkodhatnak zárt közösségi térben, ha rendelkeznek friss negatív lelettel.
Visszaállítják azt az előírást is, hogy a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 23 607 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ezzel 5 045 076-ra emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 43 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 715-re emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!