Fotó: Iochom Zsolt
Az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) elleni oltás beadatásához köthetik több szakma gyakorlását Németországban – jelentették be hétfőn Berlinben.
2021. november 15., 18:082021. november 15., 18:08
Az oltási kötelezettség a napközbeni kisgyermekellátás és a bentlakásos szociális ellátás területén, vagyis a többi között az óvodákban és az idősotthonokban dolgozókra vonatkozhat majd – mondta a szociáldemokratákkal (SPD) és a liberálisokkal (FDP) koalícióra készülő Zöldek szövetségi parlamenti frakciójának társelnöke, Katrin Göring-Eckardt.
Azzal kapcsolatban, hogy a liberálisok eddig rendre ellenezték az oltási kötelezettség minden formáját, elmondta, hogy a tervezett új előírás nem kerül bele a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény soron következő módosításába – amelyről csütörtökön szavaz a Bundestag –, hanem később alkothatnak róla jogszabályt.
A csütörtöki szavazásra készített javaslatokat az utóbbi napokban átdolgozták és kiegészítették, mert minden korábbinál nagyobb járványhullám formálódott, amióta a kormányra készülő pártok októberben megkezdték a módosítás előkészítését, és a romló járványhelyzet miatt felerősödött a már csak ügyvezető kormány hivatali idejében alkalmazott szigorú korlátozások felújítására irányuló nyomás.
A védekezést a gyakorlatban irányító tartományi kormányok azt a lehetőséget is megkapják, hogy megtilthatják vagy korlátozhatják a szabadidős, kulturális és sportrendezvényeket, valamint a gyülekezést, a belépést az egészségügyi létesítményekbe, a szeszes italok árusítását és nyilvános fogyasztását, és a felsőoktatási intézmények működését.
A törvényt azért kell átdolgozni, mert november 25-től megszűnik a járvány legelején, tavaly márciusban bevezetett kivételes jogrend, amely felhatalmazta a szövetségi kormányt és a tartományi kormányokat, hogy rendeleti úton, törvényhozási hozzájárulás nélkül tegyék meg a lakosság megvédéséhez szükséges lépéseket, és ezzel jogi alapot biztosított az eddigi járványvédelmi intézkedésekhez.
A törvény tervezett reformja alapján a járvány első három hullámával ellentétben a negyedik hullám megfékezéséhez – főleg a liberálisok nyomására – nem lesz lehetőség általános kijárási és utazási korlátozások elrendelésére, az idegenforgalom és a vendéglátás, valamint a kiskereskedelem és az egyéb szolgáltatások általános felfüggesztésére, és sportágak működését sem lehet majd elrendelni.
Az oltatlanok kitiltását jelenti az úgynevezett 2G-szabály, amelynek elnevezését a „beoltott vagy gyógyult személyek” (geimpfte oder genesene Personen) kifejezésből képezték. A védekezés eszközei között nyár óta szereplő szabály előírja, hogy a védőoltással rendelkezők és a fertőzésen igazoltan átesettek korlátozás nélkül tartózkodhatnak zárt közösségi térben, az oltatlanok viszont friss negatív vírusteszt birtokában sem.
A 2G-szabályt alkalmazzák november 8-a óta a legsúlyosabb járványügyi helyzetben lévő Szászország tartományban, és hétfőn Berlinben is bevezették. A tartományi rangú fővárosban már az első napon látványosan emelkedett az oltási hajlandóság, az oltópontoknál több száz méteres sorok alakultak ki.
A 2G-szabály enyhébb változata a 3G-szabály, amely szerint az oltatlanok is tartózkodhatnak zárt közösségi térben, ha rendelkeznek friss negatív lelettel.
Visszaállítják azt az előírást is, hogy a munkaadó köteles megengedni mindenkinek az otthoni munkavégzést, ha nem feltétlenül szükséges a munkahelyi jelenlét.
A Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) hétfői adatai szerint egy nap alatt 23 607 ember szervezetében mutatták ki a vírust, ezzel 5 045 076-ra emelkedett a járvány tavaly tavaszi kezdete óta regisztrált fertőződések száma. A Covid-19-cel összefüggésben 43 halálesetet regisztráltak, a járvány áldozatainak száma így 97 715-re emelkedett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!