
Fotó: Pixabay
A villamos energia drágulása miatt elhalaszthatják az utolsó három németországi atomerőmű év végére tervezett leállítását – jelentette kedden a Der Spiegel című német hírmagazin.
2022. augusztus 30., 20:482022. augusztus 30., 20:48
2022. augusztus 30., 23:322022. augusztus 30., 23:32
A Der Spiegel a hírportálján azt írta, hogy értesüléseik szerint irányváltás mutatkozik a szövetségi gazdasági és klímavédelmi minisztériumban abban a kérdésben, hogy az Oroszország Ukrajna elleni háborúja révén kibontakozott energiaválság közepette tartani kell-e az úgynevezett energiapolitikai fordulat utolsó szakaszára megmaradt három atomerőmű leállítását 2022. december 31-re előirányzó menetrendet.
A Der Spiegel jelentése szerint az atomenergia használatát elutasító Zöldek legnépszerűbb politikusa, Robert Habeck által vezetett minisztérium megváltoztatta a vizsgálat szempontjait. Így a villamosenergia-átviteli hálózatot üzemeltető vállalatoknak már nemcsak azt kell elemezniük, hogy a három erőmű üzemeltetésének meghosszabbítása hozzájárulhat-e az energiaellátás biztonságának fenntartásához, hanem azt is, hogy hozzájárulhat-e a villamos energia árának csökkenéséhez.
A stressztesztnek – terhelési próbának – nevezett vizsgálat eredménye várhatóan az lesz, hogy lehetséges ilyen költségcsökkentő hatás, bár csekély.
– írta a Der Spiegel.
A beszámoló szerint a kormány augusztus elején megkérdezte az üzemeltetőket, hogy a megmaradt fűtőelemek meddig képesek még áramot termelni. Az üzemeltetők tájokoztatása szerint két erőmű (Emsland, Neckarwestheim 2) 70 százalékos teljesítményen még áprilisig üzemben maradhat, a harmadiknál, a bajorországi Isar 2 atomerőműnél pedig júniusig tartanak ki a fűtőelemek.
Németországban a Japánban fekvő Fukusimánál működő atomerőmű 2011-es balesete után határozta el az akkori, Angela Merkel vezette kormány, hogy szakítanak a nukleáris energia használatával, vagyis bő tíz év alatt – 2022 végéig – leállítják mind a 17 atomerőművet.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
szóljon hozzá!