Németh Zsolt: szövetségesi viszony kell

Mi az álláspontja a Fidesz–Magyar Polgári Szövetségnek az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács között született európai parlamenti választási összefogásról, és hogyan kommentálja, hogy kimaradt az együttműködésből a Magyar Polgári Párt?

Üdvözöljük a magyar összefogás listájának létrejöttét, régóta vártuk ezt a pillanatot. Mindenféleképpen elismerés illeti Markó Bélát, az RMDSZ és Tőkés Lászlót, az EMNT elnökét, hogy képesek voltak ennek a megegyezésnek a megvalósítására. Fontosnak tartom továbbá, hogy létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum is, hiszen ez lehet az a keret, amely elősegítheti, hogy valóban még teljesebbé sikerüljön tenni ezt a magyar összefogást. Fontos erdélyi magyar politikai tényezők ugyanis egyelőre nem támogatják sem a magyar összefogás listáját, sem az EMEF-et. Az egyeztető fórum szerintem az EP-választások után olyan intézmény lehet, amely jelentős szerepet játszhat a még szélesebb magyar összefogás megteremtésében.

Mi a véleménye arról, hogy a Moldovai Köztársaság polgárai esetében Románia megkönnyítette az állampolgárság odaítélését, miközben néhány évvel ezelőtt tiltakozott, amikor Magyarország a kettős állampolgárság intézményének bevezetését fontolgatta a határon túli magyarok számára?

Egy olyan országnak, amelynek nagyon látványos eredményei vannak a Moldovai Köztársaság demokratizálásának és szuverenitásának megteremtése terén, nagyon fontos, hogy aktív politikát folytasson. Éppen ezért első kritikám a magyar kormányé, amelynek véleményét a Prut menti ország válságának kirobbanása óta nem lehet hallani, ami ellentétben áll az országnak a rendszerváltozás óta meglévő Moldova-politikájával. Másodsorban a moldovai stabilizálódás hosszú távú rendezésének nagyon fontos feltétele a szakadár Dnyeszter menti köztársaság, Transznisztria helyzetének orvoslása, hiszen ez a befagyott konfliktus gyakorlatilag megbénítja az egész ország mindennapi működését.

Márpedig ez a konfliktus az autonómia keretei között valósítható meg, hiszen Transznisztria vagy függetlenné válik – amit nem támogatunk –, vagy pedig területi integritásának megőrzése mellett széleskörű autonómiát kap a régió. Nem értem, hogy ennek az autonómiának a megvalósítása érdekében miért nem lép fel sokkal egyértelműbben és határozottabban Magyarország, valamint az érdekelt tényezők. Megítélésem szerint a kettős állampolgárság jogi intézménye sem ördögtől való. E téren rendkívül fontos, hogy az Európai Unió próbáljon meg közvetíteni Románia és Moldova között annak érdekében, hogy sikerüljön megtalálni a kettős állampolgárság megfelelő formáját. Ennek intézménye ugyanis olyan eszköz lehet, amivel destabilizálni lehet egy szomszédos államot – lásd például az orosz magatartást Grúzia viszonylatában, hogy miként használják a kettős állampolgárságot ilyen célra –, de lehet stabilizáló faktor is.

Úgy gondolom, hogy a határon túli magyarok számára a kettős állampolgárság követelése ez utóbbi kategóriába tartozik. Márpedig ha a román politikának sikerül megoldást találnia az autonómiára és a kettős állampolgárságra a Moldovai Köztársaság viszonylatában, akkor az azzal az előnnyel is jár, hogy nem lehet az erdélyi magyarságtól ugyanezeket a jogokat megtagadni. Összességében fontosnak tartom, hogy a magyar kormány fellépjen ebben a kérdésben, természetesen összehangolva álláspontját a román partnerekkel és az erdélyi magyarsággal. Ha ez sikerül, akkor a magyar diplomácia fontos lépést tesz egy valódi szövetségesi viszony irányába, hiszen Magyarország mindenféleképpen egy korrekt partnerség szellemisége mentén helyezheti el Romániát a külpolitikai térképen.

Helyesen jár el a budapesti diplomácia, amikor konzuli ügyként kezeli a Bolíviában terrorizmus vádjával lelőtt, illetve letartóztatott anyaországi és erdélyi magyarok esetét?

Mint általában, ebben a kérdésben is elaludt a magyar diplomácia, még akkor is, ha némileg megkésve később meghozta a helyes döntéseket, és jelenleg megfelelő konzuli védelemben részesíti az érintetteket. Magyarországnak konzuli ügyként kell kezelnie ezt a kérdést, és segítenie kell a magyar állampolgárokat, illetve a letartóztatott erdélyi magyart és hozzátartozóit abban, amiben tudja. Magyarország eljárt Romániánál, és megkapta Bukaresttől a felhatalmazást arra, hogy konzuli értelemben eljárjon a Magyarországon élő, román állampolgárságú hozzátartozók kérése alapján.

Magyarországnak folyamatosan nyomon kell követnie, hogy a történteket valóban kivizsgálják, hiszen meglehetősen komoly aggodalmaink vannak az eljárás jogszerűségét illetően, miután két magyart agyonlőttek, a letartóztatottról pedig a magyar nagykövet látogatása nyomán kiderült, hogy agyba-főbe verték őket. Sőt a bolíviai hatóságok meglebegtették a halálbüntetés kiszabását is, tekintettel a vád úgynevezett terrorista jellegére. Összességében a magyar külügynek elemi kötelessége demonstrálni, mit jelent konzuli védelemben részesíteni magyar származású, illetve magyar állampolgárságú személyeket külföldön.

Külpolitikai szakértőként engedjen meg egy, a magyarországi belpolitikára vonatkozó kérdést is: képes lesz-e a nemrég megalakult Bajnai-kormány válságkezelésre?

Ez a kormány, amely nem is új, hanem a régi, nem lesz képes válságkezelésre. Márpedig Magyarországnak új, kellő legitimitással rendelkező politikára van szüksége, amit csakis új választások teremthetnek meg. Úgy gondoljuk, csak ez adhatja meg azt a felhatalmazást, hogy ilyen súlyos gazdasági-politikai krízisből Magyarország ki tudjon lábalni.