
Fotó: Mihajlo Podoljak/Twitter
Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár. Annalena Baerbock külügyminiszter az Oroszország elleni szankciók szigorítására tett ígéretet az eset miatt.
2022. április 03., 19:532022. április 03., 19:53
Olaf Scholz közleményében kiemelte, hogy „szörnyű és borzalmas felvételek” érkeztek az ukrán főváros melletti településről, amelyről a napokban szorították ki az orosz csapatokat.
– mutatott rá a német kormányfő. Hozzátette, hogy a kegyetlenkedések független dokumentálásához hozzáférést kell biztosítani a területhez olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt. Az elkövetőket és megbízóikat következetesen felelősségre kell vonni – húzta alá.
– írta Olaf Scholz, hozzátéve: felszólítja Oroszországot, hogy „egyezzen bele végre a tűzszünetbe és hagyjon fel a harcokkal”. „Ez egy szörnyű, értelmetlen és indokolatlan háború, amely sok szenvedést okoz, és senkinek sem használ, ennek véget kell vetni” – áll a német kancellár közleményében.

A brit külügyminiszter szerint egyre több bizonyíték vall arra, hogy az Ukrajnában meghátrálásra kényszerített orosz hadsereg „elborzasztó cselekményeket” hajtott végre ukrajnai településeken, köztük Irpiny és Bucsa községekben.
Annalena Baerbock külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy bíróság elé kell állítani a bucsai „háborús bűncselekmények” felelőseit. Az eset miatt
– közölte a német diplomácia vezetője. A Bucsából érkező képek „elviselhetetlenek”, és azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „féktelen erőszakossága ártatlan családokat pusztít el, és nem ismer határokat” – írta Annalena Baerbock.
Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések kiterjesztését ígérte Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter is, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy már dolgoznak az új szankciókon.
A Bucsában elkövetett „szörnyű háborús bűncselekmény nem maradhat válasz nélkül” – mondta az alkancellár, hozzátéve, hogy az eset miatt „indokolt a szankciók szigorítása, erre készülünk uniós partnereinkkel együtt”.
A Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő települést az orosz erők a február 24-én indított háború első napjaiban foglalták el. Bő egy hónapig tartották megszállva. Távozásuk után egy tömegsírban 280 férfi holttestét találták meg a helyi hatóságok bejelentése szerint, az AFP francia hírügynökség tudósítója pedig húsznál is több, civil ruhát viselő holttestet látott a felszabadított település egyik utcáján.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
szóljon hozzá!