Fotó: Mihajlo Podoljak/Twitter
Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár. Annalena Baerbock külügyminiszter az Oroszország elleni szankciók szigorítására tett ígéretet az eset miatt.
2022. április 03., 19:532022. április 03., 19:53
Olaf Scholz közleményében kiemelte, hogy „szörnyű és borzalmas felvételek” érkeztek az ukrán főváros melletti településről, amelyről a napokban szorították ki az orosz csapatokat.
– mutatott rá a német kormányfő. Hozzátette, hogy a kegyetlenkedések független dokumentálásához hozzáférést kell biztosítani a területhez olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt. Az elkövetőket és megbízóikat következetesen felelősségre kell vonni – húzta alá.
– írta Olaf Scholz, hozzátéve: felszólítja Oroszországot, hogy „egyezzen bele végre a tűzszünetbe és hagyjon fel a harcokkal”. „Ez egy szörnyű, értelmetlen és indokolatlan háború, amely sok szenvedést okoz, és senkinek sem használ, ennek véget kell vetni” – áll a német kancellár közleményében.
A brit külügyminiszter szerint egyre több bizonyíték vall arra, hogy az Ukrajnában meghátrálásra kényszerített orosz hadsereg „elborzasztó cselekményeket” hajtott végre ukrajnai településeken, köztük Irpiny és Bucsa községekben.
Annalena Baerbock külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy bíróság elé kell állítani a bucsai „háborús bűncselekmények” felelőseit. Az eset miatt
– közölte a német diplomácia vezetője. A Bucsából érkező képek „elviselhetetlenek”, és azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „féktelen erőszakossága ártatlan családokat pusztít el, és nem ismer határokat” – írta Annalena Baerbock.
Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések kiterjesztését ígérte Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter is, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy már dolgoznak az új szankciókon.
A Bucsában elkövetett „szörnyű háborús bűncselekmény nem maradhat válasz nélkül” – mondta az alkancellár, hozzátéve, hogy az eset miatt „indokolt a szankciók szigorítása, erre készülünk uniós partnereinkkel együtt”.
A Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő települést az orosz erők a február 24-én indított háború első napjaiban foglalták el. Bő egy hónapig tartották megszállva. Távozásuk után egy tömegsírban 280 férfi holttestét találták meg a helyi hatóságok bejelentése szerint, az AFP francia hírügynökség tudósítója pedig húsznál is több, civil ruhát viselő holttestet látott a felszabadított település egyik utcáján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!