Fotó: Mihajlo Podoljak/Twitter
Ki kell vizsgálni „az orosz hadsereg bűncselekményeit”, amelyeket a Kijev melletti Bucsában követtek el – közölte vasárnap Olaf Scholz német kancellár. Annalena Baerbock külügyminiszter az Oroszország elleni szankciók szigorítására tett ígéretet az eset miatt.
2022. április 03., 19:532022. április 03., 19:53
Olaf Scholz közleményében kiemelte, hogy „szörnyű és borzalmas felvételek” érkeztek az ukrán főváros melletti településről, amelyről a napokban szorították ki az orosz csapatokat.
– mutatott rá a német kormányfő. Hozzátette, hogy a kegyetlenkedések független dokumentálásához hozzáférést kell biztosítani a területhez olyan szervezeteknek, mint a Nemzetközi Vöröskereszt. Az elkövetőket és megbízóikat következetesen felelősségre kell vonni – húzta alá.
– írta Olaf Scholz, hozzátéve: felszólítja Oroszországot, hogy „egyezzen bele végre a tűzszünetbe és hagyjon fel a harcokkal”. „Ez egy szörnyű, értelmetlen és indokolatlan háború, amely sok szenvedést okoz, és senkinek sem használ, ennek véget kell vetni” – áll a német kancellár közleményében.
A brit külügyminiszter szerint egyre több bizonyíték vall arra, hogy az Ukrajnában meghátrálásra kényszerített orosz hadsereg „elborzasztó cselekményeket” hajtott végre ukrajnai településeken, köztük Irpiny és Bucsa községekben.
Annalena Baerbock külügyminiszter egy Twitter-bejegyzésben hangsúlyozta, hogy bíróság elé kell állítani a bucsai „háborús bűncselekmények” felelőseit. Az eset miatt
– közölte a német diplomácia vezetője. A Bucsából érkező képek „elviselhetetlenek”, és azt mutatják, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „féktelen erőszakossága ártatlan családokat pusztít el, és nem ismer határokat” – írta Annalena Baerbock.
Az Ukrajna elleni agresszió miatt Oroszországgal szemben elrendelt büntetőintézkedések kiterjesztését ígérte Robert Habeck alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter is, aki a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy már dolgoznak az új szankciókon.
A Bucsában elkövetett „szörnyű háborús bűncselekmény nem maradhat válasz nélkül” – mondta az alkancellár, hozzátéve, hogy az eset miatt „indokolt a szankciók szigorítása, erre készülünk uniós partnereinkkel együtt”.
A Kijevtől mintegy 30 kilométerre északnyugatra fekvő települést az orosz erők a február 24-én indított háború első napjaiban foglalták el. Bő egy hónapig tartották megszállva. Távozásuk után egy tömegsírban 280 férfi holttestét találták meg a helyi hatóságok bejelentése szerint, az AFP francia hírügynökség tudósítója pedig húsznál is több, civil ruhát viselő holttestet látott a felszabadított település egyik utcáján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!