Nem „meseszerű” az autonómia

„Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének” – fogalmazott Balsai István az autonómiakonferencián.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti.

A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt.

„Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot. Tény, hogy Trianon óta folyamatos nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk” – állapította meg Lezsák Sándor.

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Közölte: ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség, ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó.

Megjegyezte: a kettős állampolgárság intézménye több mint lélektani kötődés, hiszen közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy a határon túli magyarok nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének, szerinte a képviselőházban jár a képviseleti jog.

Székelyudvarhely alpolgármestere azért tartotta fontosnak az autonómiatörekvéseket, hogy a Székelyföld ne lépjen a szórványosodás útjára, mint Erdély egyes részei.

„Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá” – szögezte le Szász Jenő.

Duray Miklós felvidéki politikus a demokrácia szerves részének nevezte az autonómiát, amely által „bebiztosítható” a határon túli magyarság jövője. Megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében, szerinte ugyanakkor a felvidéki magyarok feladták az autonómiát.

„Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken” – mutatott rá Duray, aki szerint olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke úgy vélte, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. „Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: sok a tévhit az autonómiával kapcsolatban, sokan álomként élik meg.

„Számomra az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem meseszerű. Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni” – fejtette ki Pásztor István a németországi Hunnia Baráti Kör által a Polgárok Házában szervezett konferencián.