Nem sikerült bekeríteni Bahmutot – Románia Moldovával és Ukrajnával együtt ítélte el Oroszországot a brutális megszállásért

•  Fotó: Telegram/Jevgenyij Prigozsin

Fotó: Telegram/Jevgenyij Prigozsin

Nagyon súlyos, véres harcok folynak Bahmutért, ezért korai még az ostromlott város teljes bekerítéséről beszélni – jelentette ki Jevgenyij Prigozsin, a Wagner katonai magánvállalat orosz alapítója a sajtószolgálata által csütörtök délután kiadott közlemény szerint.

Hírösszefoglaló

2023. április 14., 08:052023. április 14., 08:05

2023. április 14., 08:062023. április 14., 08:06

Prigozsin szerint az ukrán hadsereg folytatja erősítések küldését a városba. Azt mondta, hogy a településnek több mint 80 százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.
Jan Gagin, az Ukrajnától elcsatolt donyecki régió megbízott vezetőjének tanácsadója csütörtök reggel azt mondta a Rosszija 24 hírtelevíziónak, hogy az ukrán katonai csoportosulást gyakorlatilag körülzárták Bahmut nyugati városrészében. Elmondása szerint maradtak még ott civilek is.

Az orosz védelmi tárca csütörtöki hadijelentése szerint

a Wagnernek a szárnyakon orosz ejtőernyősök által biztosított rohamosztagai heves harcok árán folytatják az ukrán fegyveres erők kiszorítását a város központi negyedeiből.

A minisztérium szerint az offenzíva támogatására az orosz légierő repülőgépei ebben a körzetben 12 bevetést hajtottak végre, a rakéta- és tüzérségi erők pedig 57 lövészeti feladatot.

Prigozsin csütörtökön azt állította, hogy a Wagner-csoport, amióta 2022. március 19-én bekapcsolódott a harci cselekményekbe, az ukrán fél 38 ezer harcosával végzett, közülük 32 ezerrel a Szoledarért, Bahmutért és a környező településekért vívott összecsapásokban. Az RT orosz állami hírportál szerint az ukrán hadsereg a Bahmutért és elővárosaiért folytatott harcokban 9-11 ezer halottat veszít havonta.

Az RT szerint a településnek a vasútvonaltól nyugatra eső részén az ukrán félnek a „zsoldosokkal” együtt valamivel több mint hatezer katonája maradt, és további mintegy 30 ezer embert a közeli elővárosokba vagy Csasziv Jarba vontak ki,

de őket az elszenvedett veszteségek miatt és felszerelés híján nem lehet azonnal ellentámadásba vezényelni.

A csütörtöki hadijelentést ismertető Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője az ukrán fegyveres erőknek az előző egy nap alatt elszenvedett veszteségét 470 főben nevezte meg, akik közül mintegy 300 katona a Donyeck körzetében vívott harcokban esett el.

Az orosz ellenőrzés alá került területek több városából jelentettek a helyi hatóságok ukrán tüzérségi támadást. Nova Kahovkában belövés következtében egy civil életét vesztette.

Melitopolban elfogták egy ukrán diverzánscsoport három tagját, akiket azzal gyanúsítanak, hogy közük volt több, Zaporizzsja megyében elkövetett merénylethez.

Az orosz legfőbb ügyészség csütörtökön bejelentette, hogy vizsgálatot rendelt el azoknak a fotó- és videoanyagoknak az ügyében, amelyeken a feltételezések szerint egy ukrán katona lefejezése látható. A felvételek nyári időszakban készültek. A történtekért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) és több ukrán kormányzati tisztségviselő Oroszországot tette felelőssé.

Eközben az Európai Unió Tanácsa csütörtökön arról tájékoztatott, hogy az Európai Unió felvette az orosz Wagner csoportot és a RIA FAN nevű médiacsoportot az Ukrajna területi egységét, önállódását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekményekért felelősekkel szemben bevezetett szankciós listájára.

A brüsszeli közlemény szerint az úgynevezett írásbeli eljárás útján hozott határozat kiemeli a Wagner csoport tevékenységeinek nemzetközi dimenzióját és súlyosságát, valamint destabilizáló hatását azokra az országokra, ahol tevékenykedik.

Hangsúlyozták továbbá, hogy

a Wagner csoport – amelyre a globális emberi jogi szankciórendszer keretében már vonatkoznak uniós korlátozó intézkedések – aktívan részt vesz az Ukrajna elleni orosz háborúban.

A RIA FAN nevű médiaszervezet pedig – amelynek kuratóriumát Jevgenyij Prigozsin, a Wagner alapítója vezeti – annak az orosz Patriot Media Groupnak a része, amely szerepet vállal az orosz kormánypárti propaganda és dezinformáció terjesztésében az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatban.

Az Ukrajna területi egységét, önállóságát és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett uniós korlátozó intézkedések jelenleg 1473 személyre és 207 szervezetre vonatkoznak. Az intézkedések utazási korlátozásokból, vagyoni eszközök befagyasztásából, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek a jegyzékbe vett emberek és szervezetek részére.

Az uniós külügyi tanács közleményében leszögezte: Oroszországnak le kell állítania agresszióját, és azonnal, teljes mértékben és feltétel nélkül ki kell vonnia katonai erőit Ukrajna egész területéről.

Az EU szilárdan és teljes mértékben Ukrajna mellett áll, és továbbra is erőteljes politikai, gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius támogatást nyújt az országnak és népének, ameddig csak kell – tették hozzá.

Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én, a Krím félsziget orosz megszállását és elcsatolását követően vezetett be korlátozó intézkedéseket. Később további intézkedéseket is végrehajtott az ukrán válság nyomán, többek között gazdasági szankciókkal sújtotta az orosz gazdaság egyes ágazatait, és korlátozó intézkedéseket rendelt el a Krím félsziget és Szevasztopol jogellenes elcsatolása nyomán.

Az uniós tagállamok vezetői 2015 márciusában a szankciók időtartamát a minszki megállapodások teljes körű végrehajtásához kötötték, azonban ennek maradéktalan végrehajtása még mindig várat magára – áll a közleményben.

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el Oroszországot

Románia, Moldova és Ukrajna közös nyilatkozatban ítélte el csütörtökön Oroszországot az Ukrajna elleni „törvénytelen, brutális katonai megszállásért”, illetve a Moldova és más államok elleni „megfélemlítő, hibrid taktikai műveletekért”.
Az aláírók leszögezik, hogy a térség minden országának szuverén joga megválasztani, milyen szövetségi rendszerekben akarja önvédelmét, ellenállóképességét és gazdasági fejlődését erősíteni.
A dokumentum annak a háromoldalú miniszteri szintű találkozónak a következtetéseit tartalmazza, amelyet csütörtökön rendeztek Bukarestben a három ország külügyminisztereinek és védelmi tárcavezetőinek személyes vagy (Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter esetében) videókapcsolaton keresztül megvalósított részvételével.
A Bogdan Aurescu román, Nicu Popescu moldovai külügyminiszter és Emine Dzsaparova ukrán külügyminiszter-helyettes, illetve Angel Tilvar román, Anatolie Nosatii moldovai és Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter által aláírt közös nyilatkozat szerint Románia, Moldova és Ukrajna a fekete-tengeri térség békéjét és biztonságát a nemzetközi jogra, az államok szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének tiszteletben tartására alapozva akarja helyreállítani, amelyben az Európai Unió bővítése és a NATO-val folyó szoros együttműködés szerintük fontos szerepet játszik.
Moldova és Románia támogatásáról biztosította Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tízpontos tervét egy igazságos és tartós béke megteremtése érdekében, és a háborús bűnösök jogi eszközökkel történő felelősségre vonását sürgetik.
A csütörtöki háromoldalú román-moldovai-ukrán találkozó a 2022-ben Odesszában rendezett, azonos formátumú, energiabiztonsági kérdésekről szóló tanácskozás folytatása volt.
A közös nyilatkozat aláírását követő sajtóértekezleten Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter megköszönte Romániának és Moldovának az orosz agresszió elleni küzdelemben nyújtott támogatást és szolidaritást, hozzátéve: Ukrajna kész megosztani gyakorlati tapasztalatait szomszédaival az ilyen jellegű támadások visszaszorításával és az önvédelem javításával kapcsolatban.
„Ukrajnának, Moldovának és Romániának a közös határokon és történelmen kívül közös elképzelése van az európai demokratikus értékeken alapuló külpolitikáról is. Vannak közös fenyegetéseink is, például Oroszország hibrid háborúja Moldova ellen és az Ukrajna elleni háború, amely minden fekete-tengeri országot fenyeget” – mondta az ukrán védelmi miniszter.
A második román-moldovai-ukrán háromoldalú miniszteri értekezlet előtt Bukarestben a fekete-tengeri térség biztonságáról rendeztek nemzetközi konferenciát, amelyen az - online közvetítésen keresztül felszólaló - ukrán külügyminiszter országa NATO-felvételét sürgette, és úgy fogalmazott: „eljött az ideje, hogy a Fekete-tenger - a Balti-tengerhez hasonlóan - NATO-tengerré váljon”.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. október 18., szombat

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett szankciók miatt az orosz elnöki repülőgép nem használhatja a nyugati országok légterét, így mintegy 5000 kilométeres út megtétele után érkezhet meg Budapestre.

A szankciók miatt ezen a kerülőúton érkezhet Putyin Budapestre
2025. október 18., szombat

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké

Egy év alatt több mint 15 millióval emelkedett, és meghaladja az 1,4 milliárdot a katolikusok száma a világban, miközben a papi hivatást választók száma csökkent – derült ki a Fides katolikus hírügynökség statisztikáiból.

A Vatikán adatai szerint nőtt a katolikusok száma, viszont csökkent a papoké
2025. október 18., szombat

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország

Magyarország biztonságos ország – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök Washingtonban pénteken azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint Budapesten rendezik következő találkozóját Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Budapesti békecsúcs: Donald Trump szerint Magyarország biztonságos ország
2025. október 17., péntek

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal

Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.

Budapesti békecsúcs: telefonon egyeztetett Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal
2025. október 17., péntek

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani

Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Orbán Viktor a békecsúcsról: Budapest ma az egyetlen hely Európában, ahol egy ilyen találkozót meg lehet tartani
2025. október 17., péntek

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.

Bemegyünk és megölünk benneteket – figyelmeztette Trump a Hamászt
2025. október 17., péntek

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal

Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.

Két héten belül jöhet a budapesti Trump-Putyin találkozó, egyelőre kivárnak a Moszkva elleni szankciókkal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
Trump: Budapesten találkozom Putyinnal
2025. október 16., csütörtök

Trump: Budapesten találkozom Putyinnal

2025. október 16., csütörtök

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben

Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.

Az EU-nak öt éven belül készen kell állnia a háborúra, Oroszország fenyegetést jelent – áll egy brüsszeli tervezetben
2025. október 16., csütörtök

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett

Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.

Máért: egyhangú a kiállás a külhoni magyarok szavazati joga mellett