Nem lép érvénybe tűzparancs a déli határzáron, ez alaptalan és rosszindulatú spekuláció – mondta Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő a Magyar Hírlap hétfői számában.
2015. június 22., 17:122015. június 22., 17:12
A kormányszóvivő a szerb határszakaszon épülő, 175 kilométer hosszú határzárról szólva a lapnak azt mondta, szó sincs arról, hogy tűzparancs lépne érvénybe a határőrség számára, a szigorítás minden hatályos uniós és hazai jogszabálynak megfelelően valósul majd meg.
Mint mondta, ezért törvénymódosításra sincs szükség, sokkal inkább a betartás eszközeit kell tisztázni. A lényeg, hogy a humanitárius és egyéb szempontok mellett először az illegális határátlépéseknek lehessen gátat szabni, az intézkedés „csupán” ennyit céloz – indokolt a kormányszóvivő a lapnak.
Kovács Zoltán elismerte, hogy a határzár nem szünteti meg a problémát, ahhoz közös fellépés szükséges, de jelenleg a helyzet kezelésére – mint fogalmazott – „nem volt más választásunk”. A lapnak a kormányszóvivő elmondta, valóban születtek kemény válaszok a szerb vezetés részéről, ám a belügyminiszterek és az érintett hatóságok szintjén folyamatos az egyeztetés, a magyar illetékesek pedig részletesen elmagyarázták a döntés okait. Ugyanakkor a július elejei szerb–magyar kormányzati csúcson biztosan megtárgyalják a részleteket.
Csaknem kétezer határsértőt fogtak el a hétvégén
Összesen 1941 határsértőt fogtak el a rendőrök országosan péntektől vasárnapig, ez a szám a korábbi hétvégéken ezerötszáz körül alakult – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata hétfőn az MTI-t.
A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken 520, szombaton 661, vasárnap 760 volt az elfogottak száma. Tizenegy gyanúsított ellen embercsempészés, hat emberrel szemben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. A legtöbb, 1477 határsértőt Csongrád megye déli részén fogták el – közölte a megyei főkapitányság szóvivője.
Szenti Szabolcs elmondta, a legnagyobb csoportot Ásotthalom külterületén tartóztatták föl: ott 81 afgán, négy szíriai, kilenc pakisztáni, hat bangladesi állampolgár – köztük 24 gyermek – lépte át illegálisan a zöldhatárt. A menekültek száma így idén 60 ezerre nőtt.
Hétfőn egyébként az illegális migráció elleni közös határrendészeti és bűnügyi fellépésről állapodott meg a szerb és a magyar rendőrség vezetője Szegeden. Papp Károly magyar országos rendőrfőkapitány a megbeszélést követően elmondta, a jövő héttől négy mobil hőkamera és húsz magyar rendőr teljesít szolgálatot Szerbiában, a macedón határon.
EU-döntés a földközi-tengeri művelet első szakaszáról
Az EU-országok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről.
Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket.
Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, miközben a tengeren időnként felborulnak, elsüllyednek az ilyen bárkák, és a menekülőket százával nyeli el a hullámsír.
Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be.
A műveleti tevékenység első szakasza – amelynek a megkezdéséről most döntöttek – légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.
Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál – lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt – katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását.
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
szóljon hozzá!