Nem lép érvénybe tűzparancs a déli határzáron, ez alaptalan és rosszindulatú spekuláció – mondta Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő a Magyar Hírlap hétfői számában.
2015. június 22., 17:122015. június 22., 17:12
A kormányszóvivő a szerb határszakaszon épülő, 175 kilométer hosszú határzárról szólva a lapnak azt mondta, szó sincs arról, hogy tűzparancs lépne érvénybe a határőrség számára, a szigorítás minden hatályos uniós és hazai jogszabálynak megfelelően valósul majd meg.
Mint mondta, ezért törvénymódosításra sincs szükség, sokkal inkább a betartás eszközeit kell tisztázni. A lényeg, hogy a humanitárius és egyéb szempontok mellett először az illegális határátlépéseknek lehessen gátat szabni, az intézkedés „csupán” ennyit céloz – indokolt a kormányszóvivő a lapnak.
Kovács Zoltán elismerte, hogy a határzár nem szünteti meg a problémát, ahhoz közös fellépés szükséges, de jelenleg a helyzet kezelésére – mint fogalmazott – „nem volt más választásunk”. A lapnak a kormányszóvivő elmondta, valóban születtek kemény válaszok a szerb vezetés részéről, ám a belügyminiszterek és az érintett hatóságok szintjén folyamatos az egyeztetés, a magyar illetékesek pedig részletesen elmagyarázták a döntés okait. Ugyanakkor a július elejei szerb–magyar kormányzati csúcson biztosan megtárgyalják a részleteket.
Csaknem kétezer határsértőt fogtak el a hétvégén
Összesen 1941 határsértőt fogtak el a rendőrök országosan péntektől vasárnapig, ez a szám a korábbi hétvégéken ezerötszáz körül alakult – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata hétfőn az MTI-t.
A rendőrség honlapján olvasható összesítés szerint pénteken 520, szombaton 661, vasárnap 760 volt az elfogottak száma. Tizenegy gyanúsított ellen embercsempészés, hat emberrel szemben pedig közokirat-hamisítás miatt indult büntetőeljárás. A legtöbb, 1477 határsértőt Csongrád megye déli részén fogták el – közölte a megyei főkapitányság szóvivője.
Szenti Szabolcs elmondta, a legnagyobb csoportot Ásotthalom külterületén tartóztatták föl: ott 81 afgán, négy szíriai, kilenc pakisztáni, hat bangladesi állampolgár – köztük 24 gyermek – lépte át illegálisan a zöldhatárt. A menekültek száma így idén 60 ezerre nőtt.
Hétfőn egyébként az illegális migráció elleni közös határrendészeti és bűnügyi fellépésről állapodott meg a szerb és a magyar rendőrség vezetője Szegeden. Papp Károly magyar országos rendőrfőkapitány a megbeszélést követően elmondta, a jövő héttől négy mobil hőkamera és húsz magyar rendőr teljesít szolgálatot Szerbiában, a macedón határon.
EU-döntés a földközi-tengeri művelet első szakaszáról
Az EU-országok külügyminiszterei hétfői luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről.
Az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció: Észak-Afrikából, döntően Líbiából embercsempész bandák túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket.
Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, miközben a tengeren időnként felborulnak, elsüllyednek az ilyen bárkák, és a menekülőket százával nyeli el a hullámsír.
Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be.
A műveleti tevékenység első szakasza – amelynek a megkezdéséről most döntöttek – légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, valamint szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik.
Ahhoz, hogy már a líbiai partoknál – lehetőség szerint a menekültjárművek útnak indítása előtt – katonai erőt alkalmazzanak a csempészekkel szemben, az EU szeretné megszerezni az ENSZ Biztonsági Tanácsának a felhatalmazását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
szóljon hozzá!