
Képünk illusztráció
Fotó: Facebook/Crimea
Az Európai Unió nem ismeri el az Oroszország által elcsatolt ukrajnai területeken tartott regionális és helyhatósági választások jogosságát és azok eredményét – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EKSZ) szóvivője hétfőn.
2022. szeptember 12., 20:502022. szeptember 12., 20:50
2022. szeptember 12., 23:142022. szeptember 12., 23:14
Az EU külügyi szolgálata szóvivője útján arra reagált, hogy péntektől vasárnapig regionális és helyhatósági választásokat tartottak Oroszországban, valamint a 2014-ben annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában.
A közlemény szerint az EU nem ismeri el a Krím-félsziget Oroszország általi annektálását, amit a nemzetközi jog megsértésének tart. A Krím Ukrajna része – húzták alá.
– jelentették ki.
Az Európai Unió felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel az Ukrajna elleni „jogellenes, provokálatlan és indokolatlan” katonai agressziójával, és vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről az ország nemzetközileg elismert határain kívülre – húzták alá.
– tette hozzá az Európai Unió külügyi szolgálata.
Az Oroszországban szeptember 9. és 11. között tartott regionális és helyhatósági választások során egyebek között 14 regionális vezető személyéről közvetlenül és egyben pedig közvetve, hat régióban a regionális törvényhozás, 12 regionális székhelyen pedig a képviselőtestület összetételéről lehetett voksolni. Moszkvában 146 képviselői tanács több mint 1500 képviselői helyének sorsa dőlt el. A választások a 85 régióból 82-t érintettek, több mint 45 millió ember volt jogosult szavazni személyesen vagy online. A választás fő napja és az urnazárás vasárnap volt.

A Krím Ukrajnához tartozik, az Európai Unió nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a térség és Szevasztopol illegális elcsatolását – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
1 hozzászólás