Fotó: 123RF
A Krím Ukrajnához tartozik, az Európai Unió nem ismeri el, és soha nem is fogja elismerni a térség és Szevasztopol illegális elcsatolását – hangsúlyozta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedden a Krími Platform nevű kijevi kezdeményezés második csúcstalálkozója résztvevőinek címzett videóüzenetében.
2022. augusztus 23., 21:412022. augusztus 23., 21:41
Az elnök kiemelte: „Oroszország Ukrajnával szembeni agressziója nem február 24-én kezdődött, hanem 2014-ben, a Krím illegális annektálásával, február óta pedig Moszkva a Krímet stratégiai ugródeszkaként használja arra, hogy délről megszállja Ukrajna más részeit, és válogatás nélküli rakétacsapásokkal támadja az országot.”
A következményeket, az ukrán gazdaságot érő károkat és a globális élelmiszerválságot a Kreml cinikus döntése, az éhínség fegyverként való használata okozza, hogy gyengítse az Ukrajnának nyújtott nemzetközi támogatást – tette hozzá. Michel üdvözölte az Isztambulban nemrégiben megkötött megállapodást, amely elősegíti a kereskedelmi hajók elindulását Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből, azonban éberségre figyelmeztetett annak érdekében, hogy Oroszország végrehajtsa az egyezményt.
„Oroszországnak azonnal hozzáférést kell biztosítania az ENSZ szakértőinek, az EU pedig támogatja, hogy az atomerőmű körül alakítsanak ki demilitarizált övezet” – tette hozzá.
Marija Pejcinovic Buric, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára videóüzenetében a szervezet további támogatásáról biztosította Ukrajnát. „Ukrajna szuverenitása és területi integritása iránti elkötelezettségünk rendíthetetlen, az ET régóta ellenzi a Krím illegális annektálását” – hangsúlyozta.
A főtitkár szerint „fontos tudomásul venni, hogy a Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában tovább romlott az emberi jogi helyzet”. Emlékeztettet, hogy az Európa Tanács továbbra is szolidáris lesz Ukrajnával „mivel mindannyian egy igazságos, fenntartható, a nemzetközi jogon alapuló békére törekszünk, amelyben minden ukrán élvezheti az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság normáit, amelyek jogosan megilletik őket”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!