Sem Chişinău, sem Bukarest politikai napirendjén nem szerepel a Moldovai Köztársaság és Románia közötti egyesülés – jelentette ki Valeriu Streleţ, a Pruton túli ország új kormányfője egy televíziós műsorban.
2015. augusztus 03., 19:322015. augusztus 03., 19:32
2015. augusztus 03., 19:442015. augusztus 03., 19:44
A szombat esti nyilatkozatban – amelyet vasárnap este idézett az Agerpres hírügynökség – a csütörtökön beiktatott miniszterelnök a két ország energetikai rendszerének összekapcsolásáról szólva leszögezte: „Románia a legfőbb támogatónk az európai integráció terén, de ma sem a bukaresti, sem a chişinăui hatóságok nem foglalkoznak az egy országgá való összeolvadás témájával”.
Mint arról beszámoltunk, az Inscop közvélemény-kutató által készített, pénteken közzétett felmérés szerint a romániai polgárok 67,9 százaléka támogatja, hogy Románia egyesüljön Moldovával 2018-ig, Románia és Erdély egyesülésének századik évfordulójáig. A kutatás szerint csupán 14,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy nem támogatja Moldova Románia általi bekebelezését. 67,8 százalék úgy válaszolt: meg kellene könnyíteni a román állampolgárság megadását a moldovaiaknak – mint ismeretes, ez most is meglehetősen egyszerű procedúra, a magyar könnyített honosításhoz hasonlóan itt is csupán a román állampolgársággal rendelkező felmenők létét kell bizonyítani –, ugyanakkor 56,3 százalék úgy vélekedik, hogy Románia elegendő mértékű támogatást nyújt Moldovának az ország európai uniós integrációjához.
A válaszadók 52 százalékának van jó véleménye arról, hogy Chişinău polgármesterévé az Európa-barát Dorin Chirtoacát választották. Az Inscop ugyanakkor rámutat: a megkérdezett polgárok közül jelentős arány – több mint tíz százalék – nem válaszolt, ami a moldovai ügyekben való tájékozatlanság jele. A felmérés július 9. és 15. között készült 1075 személy megkérdezésével, a hibahatár 3 százalékos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!