
Fotó: MTI/Nemes János
A Munkácsi járásban a héten elkövetett magyarellenes atrocitások – leszedették a magyar feliratokat és zászlókat több épületről is – után sem hagytak fel az ukrán hatóságok a magyarellenes lépésekkel: nem engedték, hogy Szili Katalin miniszterelnöki megbízott megkoszorúzza Petőfi Sándor szobrát, amely a munkácsi várban áll.
2023. január 20., 12:502023. január 20., 12:50
Erről ő maga számolt be Beregszászon csütörtökön.
„Én nagyon sajnálatosnak tartom azt, hogy pontosan Ukrajna európai uniós integrációja folyamatának az árnyékában kerül sor azokra a nemzeti kisebbségek elleni folyamatokra, mint amelyek történtek az elmúlt napokban is: a magyar zászló eltávolítása, magyar feliratok eltávolítása miatt, és meg kell hogy jegyezzem, nekünk sem engedték a munkácsi várban a mai napon megkoszorúzni Petőfi szobrát, nyilvánvaló, hogy ez egy munkácsi járási tevékenységnek tudható be” – fogalmazott Szili Katalin.
Ez beleillik az utóbbi napok eseménysorozatába, amikor magyar zászlókat és feliratokat távolítottak el a Munkácsi járásban, valamint azonnali hatállyal felbontották a munkácsi magyar tannyelvű iskola köztiszteletben álló igazgatójának, Schink Istvánnak a munkaszerződését.
Szili Katalin egyébként a magyar kultúra napi programsorozat keretében megrendezett Beregszászi Értelmiségi Fórum 2023 – A kárpátaljai magyarság a háború árnyékában című konferencián tartott vitaindító előadásában arról beszélt: az ukrajnai háborús körülmények között a többi nemzetrészhez hasonlóan a kárpátaljai magyarság számára is az összefogás jelenti az egyetlen túlélési stratégiát.
Egyúttal köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak a kiállásukért, „a nyelvünk, identitásunk, kultúránk megőrzéséért tett erőfeszítéseikért”.
Az utóbbi évek migrációs válsága, a koronavírus világjárvány és az orosz-ukrán háború kapcsán úgy fogalmazott, hogy „mintha kizökkent volna az idő a világban”. Ukrajna 2017 szeptemberében kötött társulási megállapodást az Európai Unióval.
A magyarellenes megnyilvánulások miatt Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kijelentette: Magyarország azt várja el Ukrajna vezetőitől, tegyenek meg mindent azért, hogy a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek.
Menczer Tamás kifejtette: a háború előtt „már folyamatos volt a magyar nemzeti közösség jogfosztása Kárpátalján”, ezt mutatta az anyanyelvhasználati lehetőségek és az anyanyelvi oktatás szűkítése is.
„Ez ellen mindig határozottan felléptünk, aztán kitört a háború, és mi azt mondtuk, hogy Ukrajna ebben a háborúban a megtámadott fél, ezért a meglévő konfliktusainkat félretettük” – fogalmazott.
Kiemelte: ugyanakkor a mostani történések mellett nem szabad szó nélkül elmenni.
Menczer Tamás hangsúlyozta: „felszólítottuk a munkácsi kistérség vezetőit, hogy ezeket a döntéseket vonják vissza és az eredeti állapotot azonnal állítsák helyre, Ukrajna országos vezetőit pedig arra szólítottuk fel és azt várjuk el tőlük, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy a helyi vezetők tisztességesen viselkedjenek, és a magyarokat ért támadások és atrocitások befejeződjenek”.
Megjegyezte: a háború ellenére Kárpátalján viszonylagos nyugalom van, és nagyon jó lenne, ha mindenki azon dolgozna, hogy ez így maradjon.
Az államtitkár kitért rá: ha Ukrajna az Európai Unió tagja szeretne lenni és európai értékekről beszél, ezzel nem összeegyeztethető a magyar nemzeti közösség vagy bármilyen nemzeti közösség meglévő jogainak elvétele. A szerzett jogok elvétele minden nemzetközi szabállyal és megállapodással ellentétes.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!