Egyre több a tüntetés a mozgósítás miatt
Fotó: Euromaidan Press/Twitter
Újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen Oroszországban. Több hivatalos személy is ígéretet tett a mozgósítás meghirdetett kritériumait megsértő behívások visszavonására.
2022. szeptember 26., 18:212022. szeptember 26., 18:21
Újabb gyújtogatási hullám indult a katonai nyilvántartó és sorozóirodák ellen a részleges mozgósítás szerdai bejelentése nyomán Oroszországban – számolt be a Meduza Lettországban szerkesztett ellenzéki hírportál.
A sorozóirodák felgyújtásának sorozata az Ukrajna elleni invázió elején kezdődött, de az utóbbi időben megritkultak a támadások. A Meduza szerint hat hónap alatt körülbelül 20 eset történt.
Az elmúlt napokban orosz állami médiában is sorra jelentek nyilatkozatok, amelyek elismerték, a részleges mozgósítás során olyan embereknek is küldtek behívót, akiknek a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Szergej Sojgu védelmi miniszter által meghirdetett kritériumok alapján nem kellett volna.
Sojgu szerint a szándék 300 ezer szolgálati és lehetőleg harci tapasztalattal rendelkező tartalékos mozgósítása, a mobilizálás a nappali tagozatos egyetemistákat nem érinti. A védelmi tárca megszabta a tartalékos rendfokozatok szerinti mozgósítás korhatárát is.
„Vannak olyan esetek, amikor a rendeletet megsértik, egyes régiókban a kormányzók aktívan dolgoznak a helyzet orvoslásán. Aktív és nagyon szükséges munkát végeznek ezen a téren hazai újságíróink, valamint a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek képviselői. És ez nagyon fontos” – mondta hétfőn Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, kifejezve reményét, hogy a hibákat gyorsan kijavítják.
A védelmi tárca közleménye szerint egyébként a részleges mozgósítás első napján tízezren jelentkeztek önként katonai szolgálatra.
Putyin szombaton aláírta a mozgósítás, hadiállapot, harci cselekmények vagy fegyveres konfliktus alatt elkövetett bűncselekmények büntetését megszigorító törvénymódosítás-csomagot. Az új szabályok értelmében egyebek között a dezertálásért, a katonai behívó megtagadásáért, az önkéntes megadásért és az ellenségeskedésben való részvétel megtagadásáért akár 10 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhatnak.
Peszkov hétfőn óvatosságra intett a részleges mozgósítás ügyében lábra kapott hamis híresztelésekkel kapcsolatban és hangsúlyozta, hogy Moszkva nem hozott döntést a határok lezárásáról.
Tüzet nyitott egy helyi lakos hétfőn a szibériai Irkutszk megyében, Uszty-Ilimszk város katonai sorozóirodájában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!